Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.

Irományszámok - 1906-846. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a végrehajtási eljárásról szóló 1881:LX. t.-cz. módositása és kiegészitése tárgyában" beadott 567. számú törvényjavaslatra vonatkozólag

414 846. szám. összeg behajtása czóljából később kért végrehajtást, e késleltetés következtében előbb szerezne zálogjogot, mint az, a ki a 10 koronát meg nem haladó érték behajtása végett előtte kért végrehajtást. A harmadik bekezdés elhagyása következtében a folytatólagos végrehajtásra vonatkozó negyedik bekezdést is módositani ós a végrehajtást szenvedőnek előzetes figyelmeztetésére vonatkozó rendelkezést itt is mellőzni kellett. Az 5. §-hoz (m. j. 5. §.) Az 5. §. első bekezdésében az igazságügyi bizottság azon személyek közé, a kiknek járandóságai e § szerint mentesek a végrehajtás alól, felvette a gőzhajózási vállalatok személyzetét, valamint az operai énekkari tagokat, a »hivatalszolgák« helyett pedig »szolgák« szót tett. E kiegészítéseket, illetőleg módositást az indokolja, hogy a gőzhajózási vállalatok ugyanaz alá a szempont alá esnek, mint a vasutak, az opera zenekari tagjainak megadott kedvezmény nem tagadható meg az énekkari tagoktól sem; egyes igazgatási ágakban a szolgákat nem nevezik hivatalszolgáknak, hanem csak szolgáknak. A min. jav. 5. §-ának második bekezdése olykép rendelkezett, hogy az első bekezdésben felsorolt személyek lakpónze csakis lakbérkövetelós fejében vagy a lakásért más alakban fennálló követelés fejében foglalható le. A bizottság elhagyta e szavakat: »vagy a lakásért más alakban fennálló követelés fejében", mert e kitétel homályos és e helyett a második bekezdést olykép egészítette ki, hogy abban az esetben, ha az első bekezdésben emiitett valamely személy lakháznak a saját részére való építése vagy megvétele czéljából lakpénzének lekötésével közokiratban fizetési kötelezettséget vállalt, az ebből eredő követelésnek behajtása végett a kötelezettnek lakpénze szintén lefoglalható. Ezzel a rendelkezéssel a bizottság meg akarja könnyíteni az u. n. tisztviselői családházak építését. A közokirati alakot a bizottság azért tartja szükségesnek, mert az ügylet bonyolultabb, az akaratnyilvánítás megtörténtét a közokirat jobban bizonyítja ós a törvény kijátszása ilykép kevésbé lehetséges. A min. jav. 5. §-ának harmadik bekezdése következőkép hangzott: »Az ugyané személyek járandóságait az államkincstár javára terhelő követelések közül a fizetési előleg azokkal a végrehajtókkal szemben, a kik a fizetésre az előleg kiutalványozása előtt szereztek zálogjogot, nem bir elsőbbséggel; a többi kincstári követelés (szolgálati díj, fizetési tulélvezmény, tóritmóny, pénzbírság, pénzbüntetés) azonban azokat a hitelezőket is megelőzi, a kik a járandóságra előbb nyertek zálogjogot.« A bizottság e bekezdés első sorából ezeket a szavakat: »az államkincstár javára« törölte, továbbá a »többi kincstári követelós« helyébe a »szolgálati viszonyból származó többi követelés« szavakat tette, a zárójel közt felsorolt követeléseket pedig annak kitüntetése végett, hogy ezeknek felsorolása csak példakópi és nem kimeritő, a »különösen« szó előrebocsátása mellett zárójel nélkül sorolja fel. A követeléseket meghatározó »kincstári« szó elhagyásának, valamint a szolgálati viszonyra való utalásnak oka egyrészt az, hogy nemcsak állami, hanem az első bekezdésben felsorolt egyéb alkalmazottak (törvényhatóságiak, községiek) is kaphatnak fizetési előleget, másrészt pedig a pénzbírságon és a pénzbüntetésen kívül itt csak olyan követelésekről lehet szó, a melyek a szolgálati viszonyból származnak, nem pedig e viszonynyal össze nem függő czímen (pl. magánjogi vagy adókövetelések) alapszanak. Az