Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.

Irományszámok - 1906-846. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a végrehajtási eljárásról szóló 1881:LX. t.-cz. módositása és kiegészitése tárgyában" beadott 567. számú törvényjavaslatra vonatkozólag

846. szám. 415 5. §. harmadik bekezdésének első mondata tehát a szabatosság kedvóért tett egyes további módosításokkal következőképen hangzik: t/Az ugyané személyek járandóságaira vezetett végrehajtásnál a fizetési előlegből származó követelés nem bir elsőbbséggel oly végrehajtató követelésévél szemben, a ki a járandóságra az előleg kiutalványozása előtt szerzett zálogjogot; a szolgálati viszonyból származó többi követelés azonban, különösen a szolgálati díj, fizetési ttílélvezmóny, téritmóny, valamint a pénzbirság és a pénzbüntetés megelőzi azoknak a hitelezőknek követeléseit, a kik a járandóságra előbb nyertek zálogjogot«. A bizottság továbbá a javaslat 5. §-ának harmadik bekezdését kiegészítette a következő rendelkezéssel: »Megelőzik továbbá az előbb zálogjogot nyert hitelezők követeléseit a nyilvános betegápolási költségek iránti követelések (1898 : XXI. t.-cz.), valamint azok az egyéb követelések is, a melyekre azt külön jogszabályok rendélik.« Ily követelések például az 1907 : XLIX. t.-czikkben nyert felhatalmazás alapján a kereskedelemügyi m kir. minister 58.564/1907. sz rendeletével szabályozott vasúti szolgálati rendtartás 22. és 25. §-ai értelmében a vasútnak a szolgálati viszonyból származó követelései, az egyes vasutak külön szabályaiban megjelölt nyugdíjintézet, nyugbérpénztár vagy ugyanily rendeltetéssel más néven fennálló jóléti intézet tagsági díjai ós járulókai stb , a melyek az alkalmazott állandó illetményeiből levonhatók. Az 5. §. harmadik bekezdésének e módosítása és kiegészítése következtében a bizottság e § negyedik bekezdését is, a mely a min. javaslatban csak kincstári követeléseket tartott szem előtt, módosította olykóp: »Az előbbi bekezdésben megjelölt követelésekre a járandóságok tekintet nélkül a jelen törvényben meghatározott korlátozásokra igénybe vehetők*. E módosítás következtében a nyilvános betegápolási költségeket, valamint azokat az egyéb követeléseket, a melyekre azt külön jogszabályok rendelik, nemcsak a harmadik bekezdésben meghatározott elsőbbség, hanem az a kedvezmény is megilleti, hogy behajtásukra a járandóságnak foglalásmentes része is igénybe vehető. A nyivános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló 1898: XXI. t.-cz. 14. §-ának 6. pontja felhatalmazta ugyan a belügyministert, hogy a magánosokat terhelő nyilvános betegápolási költségek behajtásának módját a közadók kezeléséről szóló törvény (1883 : XLIV. t.-cz.) rendelkezéseinek lehető figyelembevételével rendeleti utón szabályozza. Miután azonban az 1881 : LX. t.-cz. 54. ós 55. §-ai az 1883 : XLIV. t.-cz. 58. §-a értelmében adóvégrehajtás esetében is alkalmazandók, czólszerű, hogy a törvény világosan kimondja, hogy ezek behajtása végett a foglalás alá vehető összeg is igénybe vehető. Az idézett vasúti szolgálati rendtartás 25. §-a ma is megengedi a járandóságok egyébként lefoglalhatatlan részének igénybevételét, mert csak azt a korlátot állitja fel, hogy az összes levonások a havi fizetés 50°/o-át semmi körülmények között meg nem haladhatják. Arra nézve, hogy a járandóságnak a törvény szerint foglalás alá nem vonható összegéből az 5. §. harmadik bekezdésében emiitett követelésekre mennyi vehető igénybe, egyes szabályok korlátokat állítanak fel olykóp, hogy némi kis összeg a tisztviselőnek ebben az esetben is fenmaradjon. Ily irányban intézkedik például a községekről szóló 1886 : XXII. t.-cz. 101. §-a, vagy az idézett vasúti szolgálati rendtartás 25. §-a. A min. jav. 5. §-ának utolsó bekezdése ezeket ós a velük hasonló tekintet alá eső szabályokat hatályukban fentartja; azonban arra az esetre, ha ily szabályok nincsenek, nem rendelkezett. A bizottság abból a czélból, hogy végrehajtást szenvedőtől ily esetben se lehessen elvonni összes járandóságait és hogy megélhetése ily