Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.
Irományszámok - 1906-821. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak hálózatán szükséges épitkezési beruházások és beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek, továbbá az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről
32 821. szám. Hogy a teherforgalom nem fejlődhetett ennél is jelentékenyebb arányokban, az éppen annak a körülménynek tudható be, hogy a nyugoti pályaudvar forgalma már évek óta messze meghaladja azt a keretet, a melynek lebonyolítására okszerűen ós gazdaságosan hivatva volna. A fejlődós mindamellett állandóan fokozódó jelleget mutat. A nyugoti pályaudvar forgalmával szorosan egybefügg Rákos-rendezőpályaudvar forgalmának fejlődése. ' A Rákos-rendezőpályaudvarba befutott kocsik száma kitett 1898-ban ; . .... . .. . , 4Ö8.200-at, 1906-ban . . ......... 583.700-at. Miközben az egy nap alatt befutott maximális koc.-iszáni • 1898-ban 1.519-et, 1906-ban már . ... . 1.930 at tett ki. Rákos-rendezőpályaudvar helyzete ugyan az 1907. évi XXIX. t.-czikk alapján végzendő munkákkal lényegesen javulni fog, de a forgalom folytonos emelkedése ezt a javulást is hamar ellensúlyozni fogja. Hogy a fentebb jellemzett torlódások mennyire gátolják a forgalom rendszeres lebonyolítását, mennyire fokozzák a kocsi és lokomotív hiányt ós az üzemi költségeket, arra nézve elég példa gyanánt felemlítenem, hogy mig egy tehervonat rendes menetideje Budapestről Érsekújvárig mintegy 8 órát tesz ki, addig a nagyobb forgalom időszakában legtöbbször háromszor annyi idő szükséges arra, hoyy egy tehervonat a vonatok és kocsikkal túlzsúfolt állomásokon keresztül Érsekújvárig eljuthasson. Ezeknek az állapotoknak a személyforgalom rendszeres lebonyolítására gyakorolt hatását jellemzi az a körülmény, hogy a nyugoti pályaudvarra irányuló személyvonatoknak csak egy csekély része futhat be akadálytalanul a pályaudvarra és azoknak mintegy 70°/o-át, az utazó közönség nagy hátrányára, vagy az állomás előtti szemaforoknál vagy a szomszédos állomásokon kell hosszabb-rövidebb ideig várakoztatni. "." A többi budapesti állomások és az azokba beágazó vonalak helyzete körülbelül azonos és a most vázolt nehézségek ugy a fiumei, mint a brucki, zimonyi, szolnoki, hatvani stb. irányokon is ép oly mórtékben észlelhetők. Eme súlyos és már tűrhetetlen bajokon gyökeresen és véglegesen csakis egy, a fővárosi pályaudvarokat és az azokat összekötő vonalakat felölelő szerves kialakitús segíthet. Tekintettel azonban arra, hogy a budapesti pályaudvarok újjáépítésének végrehajtása természetszerűleg hosszú időt igényel, a teljesítőképesség határát már rég túllépett fővárosi pályaudvarokat pedig az ország közgazdaságának súlyos sérelme és vasúti forgalmunknak úgyszólván teljes megbénítása nélkül jelen helyzetükben annyi ideig meghagyni nem lehet: iparkodnunk kell részben az 1907. évi XXIX. törvónyczikk alapján megkezdett munkák folytatása és kiegészítése, részben pedig további intézkedések által a helyzetet addig is, mig a pályaudvarok fentebb jelzett gyökeres reconstructiója végrebajtatik, a lehetőségig elviselhetővé tenni. Ismétlem azonban, hogy gyökereBen csakis a pályaudvari kérdésnek a maga egészében való megoldásával lehet a helyzeten segíteni. Az alább részletesen ismertetendő munkálatok, kivéve a budapestnyugoti pályaudvaron fennálló nehézségek mérséklésére két tételben fölvett
