Képviselőházi irományok, 1906. XXIV. kötet • 821-856. sz.

Irományszámok - 1906-821. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak hálózatán szükséges épitkezési beruházások és beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek, továbbá az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről

u 82 i. szám. Azonban nemcsak a személy-, hanem a tehervonatok kezelésé is sok nehézséggel jár, mert, azolcnab befogadására csak 10 vágány áll rendelkezésre; mely 10 vágány-a vonatok elhelyezésére is kevés, minélfogva az indítandó vonatok rendezése nagy nehézséggel jár. A 10 vágány két csoportra oszlik s az egyik csoport egy rövid kihuzóval bír. A két csoport között az összeköttetés hiányos és többször előfordul, hogy a tartalékmozdony a vonatok ki- és behaladása és a személyvonatoknál végzett tolatások miatt 50—60 perczig is tótlenül állni kénytelen, egy — az összes vágányokra vezető kihúzó vágány hiányában. ' A vonatok három főirányból jönnek s mindegyik tehervonat a másik két irányba menő elegyet hoz. •;• Elegendő vágányzat nem állván rendelkezésre, a vonatokat a vágányhálózat mindkét csoportjára be kell bocsátani és ha áz egyik csoportról a másikra kocsikat kell átállitani, az csak többszörös tolatással történhetik meg. f* Ekkép a szűk helyi viszonyok ós a vágányhálózat meg nem felelő elrendezése számtalan esetben tetemes késéseket okoz a tehervonatoknak., A Tövis Ó3 »0« pont közt épitós alatt álló második vágány létesitósósével a vonatoknak a nyilt vonalon való gyakori feltartóztatása elesik ugyan, azonban az Arad felől befutó vonatok a Brassó felőli bejárati vágányt és viszont keresztezik s igy az állomásnak biztositó berendezése elkerülhetetlen szükséget képez. A forgalom lebonyolításának rendességet kedvezőtlenül befolyásolja az a körülmény, hogy a szükséges személyzetet és mozdonyokat a legközelebbi telepállomástól kell kérni, holott ha Tövisen a tűrhetetlen lakásviszonyokra való tekintettel a személj'zet részére lakótelep lótesittetnók, a megfelelő számú személyzettel az állomás mindenkor rendelkezhetnék. Az előadottakból kitűnik, hogy Tövisen, mint nagyforgalmu, góczponton, az állomási berendezéseknek megfelelő kiegészítése sürgős szükséget képez, nevezetesen - uj felvételi épület létesítendő, a raktárak és rakodóhelyek kibőoitendök, a vágányok meghosszabbitandók és szaporitandók, az állomás vágányzati biztositó berendezéssel látandó el, végül fokozatosan lakóházak is építendők. Mindezen szükségletek kielégítése nagyobb költséggél fog járni, jelen törvényjavaslat keretében a legsürgősebb állomási munkák költségeire 200.000 koronát vettem előirányzatba, megjegyezvén, hogy a szintén sürgős szükségletet képező lakötanyák építéséről részben az 1907. XXIX. t.-czikkel engedélyezett beruházások közt történt gondoskodás, míg a jelen törvényjavaslat keretében a XVIII. tétel alatt személyzeti ós munkáslakóházakra előirányzatba vett 1,100.000 koronából fog megfelelő összeg lakóházak építésére is fordittathatni. 27. Segesvár állomás bővítése, II. r. , . . •,"'.' ;

. . . 100.000 K A. mint erre az 1907. évi XXIX. t.-czikk indokolásában rámutattam, Segesvár állomás' vágányzata a Segesvár városa helyi, valamint a héjjasfalva—székelyudvarhelyi és a segesvár—szentágotai vonalak átmenő forgalmának szabályszerű ellátására elégtelen. Az állomás forgalma ugyanis annyira megnövekedett, hogy a napi vonatforgalom 30—45 között váltakozik, a befutott kocsik mennyiságe pedig naponkint 650— 1100 kocsit tesz, a mely forgalom czéljaira az állomásnak mindössze csak 6 vágánya van. A vágányok elégtelensége folytán a vonatokat á szomszéd állomásokon gyakran fel kell tartóztatni, a mi a vonatok' és árúk késleltelését okozza. Segesvár állomáson a vágányzat elégtelensége annál érezhetőbb, mert a szomszédos két rendelkezési vonal terhelési szakaszainak nagy különbsége folytán a Tövis felől jövő vonatok két részben küldetnek tovább, mig a Brassó