Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-792. Törvényjavaslat az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről

80 792. szám; az ellátási összeget az intézeti tagok vagyoni viszonyaikhoz képest fokozhassák s a rendes évi járulékoknak megfelelő összes többszörösére i

r emelhessék. Az ügyvédi pálya természetének s változó jövedelmezőségének ebben az irányban leginkább az a megoldás felel meg, a mely lehetővé teszi, hogy az intézeti tag egyszer s mindenkorra szóló tőkebefizetéssel érhesse el azt, hogy részére, valamint felesége s gyermekei részére az évi járulékoknak megfelelő ellátási összeg többszörösét biztosithassa ellátásként. Csekélyebb jövedelmű ügyvéd is nem ritkán juthat abba a helyzetbe, hogy egy nagyobb ügy egyszerre egy kis tőkét vagy legalább is jelentékenyebb összeget juttat birtokába, de meg rendszeres megtakarításokkal, .melyekre jövedelmének állandó hullámzása mellett kényszerítve van, ily kisebb tőkét egyébként is könnyen gyűjthet magának. E tőké gyümölcsöző elhelyezésének reá s családjára nézve legczélszerűbb módja lesz, ha azt az ellátási összeg fokozására az intézet pénztárába fizeti be. Igaz ugyan, hogy e befizetéssel a tőke tulajdona elvész reá nézve, de ezzel sokszorosan felér az anyagi és erkölcsi érték, mely az ellátási összeg fokozásában ellenértékül jut neki s családjának. De meg azért is kellett az ellátási összegnek ezt a facultativ emelhetőségét a járulékfizetés rendszere helyett a tőkebefizetés rendszeréhez kötni, mert az itt szóban forgó önkéntes biztosításokra nézve egyrészt nem lehetett méltányosan a kamarákat az évről-évre ismétlődő járulékbeszedés és beszolgáltatás munka- és koczkázattöbbletével terhelni, másrészt pedig nem lehetett helyesen az intézetnek sem megengedni, hogy az ügyvédi lajstromból való törlés sanctiója által nem is védett ezt a járulékbeszedést maga végezve, igazgatási, kezelési költségeit esetleg a kötelező biztositások érdekének veszélyeztetésével heláthalatlanul növelhesse. Az alapszabályoknak s illetőleg a mathematikai táblázatnak kell majd tüzetesebben szabályozni azokat a módozatokat, a melyek mellett a magasabb ellátási összeg biztositható, nevezetezen a befizetendő tőke nagyságát, az ennek arányában emelkedő ellátási összeg mértékét s a rendes ellátási összegnek azt. a többszöiösét, a melynek nagyságáig ily emelésnek helye lehet. A javaslat lehetővé kívánja tenni, hogy ily emelése az ellátási összegnek ne csupán egyszer és egyszerre, hanem több izben és fokonként is történhessék, hogy jelesül a tőkegyűjtés ösztönét is ily úton lehetőleg előmozdithassa. A fokozott mértékű ellátásnak is egyébként ugyanazok az előfeltételei, mint a melyek az egyszerű ellátásra nézve a 14—16. §-okban meg vannak állapítva. Minthogy azonban az ellátási összeg emelésével az intézetre uj kötelezettség hárul s különösen, hogy az előző 20. §. kapcsán kifejteltekben jelzett mindenféle jogtalan spekulálás itt se foglalhasson helyet, megkívánja a javaslat, hogy az emelt összegre — mint ilyenre — nézve a várakozási idő (14. §. 2. pontja, 15. §. 1. pontja, 16. §. 2. pontja) külön számíttassák úgy, mintha az intézeti tag tagsága a magasabb ellátást biztosító tőke befizetése időpontjában venné csak kezdetét. S ugyanennek kell természetesen állania fokonként és időnként történő minden egyes emelésre nézve is. Ennek folyományaképen végül az emelés díja, valamint az ellátási összeg emelkedése tekintetében is a mathematikai táblázat alkalmazásánál az intézeti tagnak azt az életkorát kell iiányadónak venni, a melyben ő a mindenkori emelés időpontjában volt. A magasabb ellátási összegnek egyszersmindenkorra szóló tőkebefizetéssel történő biztosítása nem érinti a rendes évi járulékok fizetésére vonatkozó' kötelezettséget. Ezt egyszersmindenkorra szóló tőke befizetésével sem lehet megváltani. Az intézet rendes ellátási kötelezettsége az évi járulékok számbavételére van alapítva; ezt az alapot e kötelezettség megváltása zavarná és megbolygatná. De az évi járulékok természetével is ellenkeznék az ily megváltás; mert az évi