Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-792. Törvényjavaslat az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről

74 792. szám. Az özvegyet, s általában a jogosult nőt megillető ellátás mértéke szintén a malhematikai táblázatban meghatározott összegben fog állani. Ha ily jogosult van, mellette a gyermekeket külön ellátási összeg nem fogja illetni. Ez az ellátási összeg azonban önként érthetőleg nem kizárólag á nőnek van szánva; magában foglalja az az ellátásra egyéb esetben jogosult gyermekek ellátási összegét is, s ennek megfelelően a nő, köteles lesz a neki járó ellátásban az intézeti tag ily gyermekeit is részesíteni. Minthogy lehetséges, hogy ezek a gyermekek nem ahnak a nőnek a gyermekei, a kit az ellátási összeg illet, s tehát e gyermekeket az ellátásra jogosult nő a törvény szerint esetleg nem lenne Köteles eltartani, ily esetekre való tekintettel a javaslat a gyermekek érdekeinek biztosítására kifejezetten is kimondja a. fentebb érintett elvet. A részesítés módozatairól a 18. §. intézkedik. Ha a jogosult nő újra férjhez megy, az intézettől többé ellátást nem igényelhet; éppúgy, a mint ily esetben özvegyi joga, s a házasság felbontása esetében a férjjel szemben őt megillető eltartási igénye is megszűnik (1894: XXXI. t.-cz. 93. §.). Az intézet ellátási kötelezettsége azonban ezzel csak az újra férjhez ment nőre nézve szűnik meg; mert egyébként, ha ellátásra jogosult gyermekek vannak, az ellátási összeg ezeket fogja a 16. §. értelmében megilletni. A 16. §-1ioa. Á 16. §. az elhalt intézeti tag gyermekeinek ellátásáról rendelkezik. A javaslat az intézeti tagnak csupán törvényes és törvényesített gyermekeit részesiti ellátásban, nem tévén különbséget egyébként a törvényesités módjai közt. A törvényesített gyermeket is tehát, akár utólagos házasság, akár királyi kegyelem ulján történt a törve nyesi tés, az ellátás meg fogja illetni. A törvényes és törvényesített gyermek egymás mellé helyezése reá utal arra, hogy a törvényes gyermek fogalmát a legszűkebb értelemben kell venni, tehát nem lesz alatta érthető az elhalt intézeti tagnak házasságon kivűl született (nem törvényesített) gyermeke, vagy birói Ítélettel törvénytelenné nyilvánított gyermeke vagy örökbe fogadott gyermeke. Ellenben az u. n. putativ házasságból származott gyermekek ellátási igényét nem kívánja a javaslat kizárni. A javaslatot az a törekvés vezetve^ hogy az intézet szerény anyagi erejéhez mérien a lehető legszűkebb körre szorittassék az ellátásra jogosult személyek köre, a törvénytelen gyermekeket és az örökbefogadott gyermekeket az ellátandó gyermekek körébe nem vehette fel, bár tagadhatatlanul socialis és méltányossági tekintetek is szólanának az ellátásnak ezekre is kiterjesztése mellett. Ezeknél azonban az intézet létesítésének küszöbén fontosabbnak kell tekinteni azt a szempontot, hogy az intézet eleve megóvassék a túlságos megterheléstől, mely az első sorban ellátást igényelhető személyek megfelelő ellátását veszélyeztethetné vagy tetemesen csökkenthetné. A gyermekek önálló ellátási igényének előfeltételei: 1. hogy az elhalt intézeti tag után ellátásra a 15. §. szerint jogosult nő nem maradt, vagy a jogosult újra férjhez ment, ellátási igényéről lemondott, avagy meghalt, és 2. hogy az elhalt atya a halálát közvetlenül megelőző öt év alatt szakadatlanul tagja volt az intézetnek. Az első előfeltétel önként foly abból, hogy ha jogosult nő van, az ellátási összeg a 15. §. szerint ezt illeti meg, úgy azonban, hogy — a mint már kiemelve volt — abban a gyermekeket is részesíteni köteles. A mathematikai számitások nem nyújtanak ugyanis támpontot arra, hogy a gyermekek a nő