Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-790. Törvényjavaslat a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt Paraguay köztársasággal Buenos-Airesben 1907. évi október hó 16. napján kötött államszerződés beczikkelyezéséről

28 790. szám. De magában foglalja a jelen szerződés mindazokat a bűncselekményeket, a melyeket az Uruguay köztársasággal kötött kiadatási szerződés 3. czikke tartalmaz, a 3. czikk 3. pontjának szövegezése pedig a jelen szerződésben sza-* batosabb, mint az Uruguay köztársasággal kötött szerződés 3. czikkének 3. pontja. E részben a Romániával kötött kiadatási szerződés II. czikkének 9., 10. és 11. pontjai szolgáltak mintául. A 3. czikk 9. pontjában felállított értékhatár megfelel az Uruguay köztársasággal kötött kiadatási szerződés 3. czikkének 9. pontjában felállított értékhatárnak. E magas értékhatár megállapítását a Paraguay köztársaságnak a mi országunktól való nagy távolsága és ezen távolság arányában fokozódó szállítási költségek indokolják, a melyek, a mint később arról a 14. czikkben foglalt rendelkezések ismertetésénél szó lesz, az átadás időpontjától fogva a megkereső állam terhére esnek. A jelen szerződés 3. czikkének az a rendelkezése, hogy a 3. czikkben felsorolt bűncselekmények miatt kísérlet vagy részesség esetén akkor van kiadatásnak helye, ha az ily kísérlet vagy részesség mind a megkereső, mind a meg- , keresett állam törvényhozása szerint büntetendők, megfelel a kiadatási szerződéseinkben általában szereplő hasonló rendelkezéseknek. A 4. czikk első bekezdése a kiadatási megkeresés előterjesztésére a szokásos diplomácziai utat szabja meg. E czikk második bekezdése pedig arra az esetre tartalmaz rendelkezést, ha a szerződő államok közt a diplomácziai képviselet hiányoznék. Ebben az esetben a kiadatási megkeresést az egyik szerződő félkülügyi hivatala a másik szerződő fél külügyi hivatalához fogja intézni. A 4. czikk harmadik és negyedik bekezdései felsorolják azokat az iratokat s azoknak az iratoknak alakszerűségeit, a melyek a kiadatás engedélyezésére alapul szolgálhatnak. Ki van itt mondva, hogy a kiadatás csak valamely büntető ítéletnek vagy megokolt elfogató parancsnak vagy ezzel az elfogató parancscsal vagy ítélettel egyenlő erejű bármily más okiratnak eredetiben vagy hiteles másolatban való előmutatására engedélyezhető. Ez a rendelkezés általában megfelel kiadatási szerződéseink hasonló tárgyú rendelkezéseinek. Végül a 4. czikk utolsó bekezdése kimondja, hogy a szökevények kiadatását azoknak a törvényeknek megfelelően kell foganatosítani, a melyek a kiadatás végett megkeresett államban a kiadatást szabályozzák és a megkeresés idején ott érvényben állanak. Hasonló rendelkezés fordul elő a Görögországgal kötött és az 1907:

XXII. t.-czikkbe iktatott kiadatási szerződés 8. czikkében. Az 5. czikk a kiadandó egyénnek előzetes letartóztatásáról kiadatási szerződéseinkkel általában egyezően rendelkezik s megengedi azt, hogy a kiadatást kérni szándékozó állam az elfogatóparancs kibocsátásának megemlítése mellett közvetlenül érintkezésbe léphessen a letartóztatás kieszközlése végett annak az államnak hatóságaival, a melynek területére a kiadandó egyén menekült. Ily esetben a kiadatási kérelem alapjául szolgáló iratot a letartóztatás megtörténtének napjától számítandó két havi határidő alatt kell előmutatni. Ezt a szokottnál hosszabb, de az uruguayi kiadatási szerződésben is előforduló határidőt a Paraguay köztársaságnak hazánktól való nagy távolsága indokolja. A 6. czikk azt a szokatlan rendelkezést tartalmazza, hogy a letartóztatottat szabadon kell bocsátani s ugyanabból az okból újra nem lehet letartóztatni, ha a kiadott egyént a kiadatást kérő állam kormánya nem veszi át három hónap alatt attól a naptól számítva, a melyen az rendelkezésére bocsáttatik. Ehhez hasonló rendelkezés csak a Braziliával, az Uruguay köztársasággal és a Görögországgal kötött kiadatási szerződésekben található. A 7. czikk arról az esetről rendelkezik, ha a szerződő felek valamelyike