Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-790. Törvényjavaslat a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt Paraguay köztársasággal Buenos-Airesben 1907. évi október hó 16. napján kötött államszerződés beczikkelyezéséről

790. szám. 29 által a jelen szerződés alapján kiadatni kért egyén kiadatását más büntetendő cselekmények miatt egy vagy több más állam is kéri, E tekintetben, egyéb kiadatási szerződéseink mintájára a jelen szerződés is azt állapítja meg első sorban irányadóul, hogy melyik büntetendő cselekmény a súlyosabbik, másodsorban pedig, hogy melyik kormány megkeresése korábbi keletű. A 8. czikk tartalmazza — első bekezdésében — azt az általánosan alkalmazott kikötést, hogy politikai büntettek és vétségekért, vagy ilyenekkel kapcsolatos cselekmények, vagy mulasztásokért kiadatás nem engedélyezhető. A 8. czikk második bekezdése ezt a rendelkezést kiegészíti az úgynevezett merényleti záradékkal. Végül-e czikk harmadik bekezdésében ki van mondva, hogy az anarchista merényletek nem tekintetnek politikai vétségeknek vagy ily vétséggel kapcsolatos cselekményeknek. Ez a záradék, mely a tárgyalások folyamán vétetett fel a szerződésbe, ez ideig kiadatási szerződéseink egyikében sem fordul elő. A közelmúlt évek szomorú eseményei azonban szükségessé tették, hogy az anarchista merényletek a politikai bűncselekményeknek vagy ily bűncselekményekkel kapcsolatos cselekményeknek fogalomköréből kizárassanak. A 9. czikk biztosítja a kiadatás specialitásának elvét, kimondván, hogy a kiadott egyént nem szabad üldözni vagy megbüntetni a kiadatást megelőző politikai bűntett vagy vétség miatt, sem ilyen büntetendő cselekménynyel kapcsolatos cselekmény vagy mulasztás miatt, sem olyan más büntetendő cselekmény miatt, a mely a jelen szerződésben nincs felsorolva. Azok a feltételek, a melyek mellett a kiadatás specialitásának elvétől el lehet térni s a melyeket egyebek közt a Romániával kötött kiadatási szerződés X. czikkének második bekezdése ír körül, a jelen szerződésben nem fordulnak elő. A szerződés é tekintetben is az uruguayi kiadatási szerződést követi. A 10. czikk a kiadatás megtagadásának általánosan alkalmazott okait sorolja fel. Nincs itt felsorolva az az eset, a mely egyébiránt kifejezetten csak a Svájczczal és Romániával kötött szerződéseinkben (1896: XXXIV. t.-cz. XIV. c, 1902 : XI t.-cz. XI, 3. pont) fordul elő, hogy t. i, kiadatásnak ne legyen helye, ha az illető cselekmény csak a sértett fél indítványára üldözhető, de ily indítványt a sértett fél nem tett. Ily kifejezett kikötés hiánya azonban hézagnak nem tekinthető, mert kiadatásnak az 1. czikk értelmében csak akkor van helye, ha a cselekmény a megkeresett állam törvényhozása szerint is büntetés alá esik, már pedig a megkeresett állam törvényhozása szerint a sértett fél indítványára üldözendő bűncselekmények, ha a sértett fél indítványt nem tett, nem esnek büutetés alá és igy az 1. czikk rendelkezésénél fogva kiadatási kötelezettséget sem vonnak maguk után. A 11. czikk azt a szokásos rendelkezést tartalmazza, hogy a kiadatás még akkor sem tagadható meg, ha akadályozná is oly kötelezettségek teljesítését, a melyeket a kiadatni kért egyén magánosokkal szemben vállalt abban az államban, a hová menekült. A 12. czikk az általánosan elfogadott elvek szerint rendelkezik a kiadatás elhalasztásáról abban az esetben, ha a kiadatni kért egyén ellen a megkeresett államban nem a kiadatási kérelem tárgyát képező, hanem más bűncselekmény miatt van eljárás folyamatban vagy ítélet vár végrehajtásra. A 13. czikk a kikért egyénnél talált tárgyak átszolgáltatásáról a szokott módon rendelkezik. A 14. czikk a kiadatás körül felmerült költségekét szabályozza akként, hogy azokat a költségeket, a melyeket a kiadott egyén elfogatása, fogvatartása, élelmezése és elszállítása, valamint a 13. czikkben említett tárgyaknak elszállítása