Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.
Irományszámok - 1906-790. Törvényjavaslat a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt Paraguay köztársasággal Buenos-Airesben 1907. évi október hó 16. napján kötött államszerződés beczikkelyezéséről
790. szám. 27 E közben Paraguay köztársaság részéről is tétettek a szövegre egyes javaslatok. Mindezeknek a módosításoknak diplomácziai úton való tárgyalása hosszabb időt vett igénybe. A tárgyalások az 1905. évben befejezést nyervén, a mostani magyar királyi kormány adott helyzet előtt állott és diplomácziai nehézségek felidézése nélkül nem kívánhatta, hogy összes előző kiadatási szerződéseinek megkötésénél követett eljárástól eltérve, Paraguay köztársasággal a kiadatási szerződés Magyarország részéről külön, vagyis ne Ausztriával együttesen köttessék meg. Hozzájárult tehát a magyar királyi kormány ahhoz, hogy a kiadatási szerződésnek az 1905. évben már megállapított szövege írassék alá. így jött létre a beczikkelyezendő szerződés, a melyet a meghatalmazottak a ratiflkáczió fentartása mellett 1907. október hó 16. napján írtak alá Buenos-Airesben. Az aláirt kiadatási szerződés az alapelvekre és a részletes intézkedések zömére nézve megegyezik újabb időben más államokkal kötött ha?onló szerződéseinkkel, nevezetesen a Romániával kötött és az 1902 : XI. törvényczikkbe iktatott kiadatási szerződéssel. Az eltérő rendelkezések alább vannak kiemelve. A szerződés a bűntettesek kiadatásán kivül intézkedik még a bűnügyekben nyújtandó más jogsegélyről, minő a tanúkihallgatás vagy bármily más vizsgálati cselekmény teljesítése. A szerződés részleteire a következőket van szerencsém megjegyezni: Az 1. czikk rendelkezései — a melyek a kiadatási kötelezettség szövegezését tartalmazzák — lényegükben megfelelnek az Uruguay köztársasággal kötött kiadatási szerződés 1. czikkében foglalt rendelkezéseknek. A két czikk egymástól csak a kiindulási pontra nézve tér el. A mig ugyanis az Uruguay köztársasággal kötött kiadatási szerződés — úgy, mint újabbi kiadatási szerződéseink — a megkeresett állam területén kivül elkövetett bűncselekményekből indul ki, ezekre állapítván meg a kiadatási kötelezettséget, addig a jelen szerződés 1. czikke főszabály gyanánt ezt a kötelezettséget a megkereső állam területén elkövetett bűncselekmé nyékre állapítja meg. Minthogy azonban az Uruguay köztársasággal kötött kiadatási szerződés 1. czikkének második bekezdése a megkereső állam területén kivül elkövetett bűncselekményekre majdnem szószerint ugyanazt a rendelkezést tartalmazza, mint a jelen szerződés 1. czikkének második bekezdése: nyilvánvaló, hogy a kiindulási pont eltérő volta daczára a kiadatási kötelezettség terjedelme ugyanaz. Az uruguayi kiadatási szerződéshez képest ujitás a romániai kiadatási szerződésben is meglevő az a korlátozás, hogy csak nagyobb jelentőségű vagyis oly bűncselekmények miatt lesz kölcsönösen kiadatásnak helye, a melyek egy évnél hosszabb szabadságvesztés-büntetés vagy súlyosabb büntetés alá esnek. A 2. czikk az Uruguay köztársasággal kötött kiadatási szerződés 2. czikkének első bekezdésével egyezően azt a rendelkezést tartalmazza, hogy sem Magyarország, sem Ausztria nem ad ki magyar vagy osztrák honost Paraguay köztársaságnak, sem Paraguay köztársaság paraguayi honost Magyarországnak vagy Ausztriának. Hasonló szövegezése van régebbi kiadatási szerződéseink közül a Braziliával kötött és az 1884: XXXVII. törvényczikkbe iktatott kiadatási szerződés II. czikkében az első bekezdésnek. A szóban forgó kikötés, habár nem önálló rendelkezés alakjában, többi kiadatási szerződéseinkben is megvan. A 3. czikk egyenként felsorolja azokat a büntetendő cselekményeket, a melyek esetén a kiadatás kötelezettsége fennáll. E részben a jelen szerződés abban tér el a hozzánk közelebb fekvő államokkal, igy különösen Romániával kötött ujabb kiadatási szerződéseinktől, hogy kevesebb bűncselekmény van benne felsorolva. 4*
