Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról

793. szám. 141 hanem csak fokozatosan, minélfogva az évi munkaprogramm közvetetlenül a kivitel előtt lesz a mindenkori helyzetnek megfelelően megállapítható és megállapítandó. A folyószabályozás ugy a vasút-, mint a magasépítéstől is különbözik a tekintetben, hogy az évekkel előbb készült tervek jóformán hasznavehetetlenek. Az egységes szabályozás tehát nem abban áll, hogy a bemutatott tercek a legkisebb részietekig végrehajtassanak, tekintet nélkül a talán egészen megválíozott helyzetre, hanem hogy a folyószabályozás elvei legyenek helyesen megállapítva és ezek keretén belül illesztessenek be a részletek a mindenkori állapothoz képest. E nélkül sok felesleges munka készülne és még több szükséges elmaradna, mert a folyók járása az egyedüli örök mozgó, mit a természet felmutat. A bemutatott tervek tehát csak tájékozásul szolgálnak a végrehajtandó munkálatok mennyiségére és minőségére, nemkülönben a költségekre nézve.« Az említett törvény indokolásában kiemelt és ma is fennálló ezen körülmények között a törvényhozási felhatalmazásnak azonos módon való nyújtása annál megokoltabb, mert az 1895 : XLVIII. t.-cz. végrehajtásánál — a nyert felhatalmazás alapján — követett eljárás a tapasztalatok szerint minden tekintetben bevált. Ezzel az eljárással ugyanis lehetséges volt a programmba vett munkák végzésénél a folyók természetéhez alkalmazkodni, és a nélkül, hogy az évi hitelösszeg bármikor is túllépetett volna, mindig azokat a munkálatokat venni elő, a melyek akár veszélyek megelőzése, akár pedig nagyobb költségek elkerülése szempontjából a legsürgősebbeknek jelentkeztek. Miután a törvényjavaslat 8. §-ában foglaltakhoz képest az évi munkaprogramm amúgy is évről-évre, az évenkinti költségvetések indokolásában bemutatandó lesz, ugy, a miként az az idézett törvény értelmében eddig is történt: az ezen törvényjavaslat 1. §-a tulajdonképen azt czélozza, hogy a jövőbeli folyamszabályozásokra nézve legyen törvényhozásilag megállapított programm és biztosított költségfedezet, a melyek keretén belül a czélbavett nagyobb arányú folyószabályozások kellő tervszerűséggel, a folyók mederképző és iszapoló erejét kihasználó menetben, megfelelő évek sorozata alatt foganatosítást nyerhessenek. A törvényjavaslat 1. §-ának második bekezdésében felhatalmazás adatnék arra, hogy az első bekezdésben felsorolt folyókon kivül más folyókon, úgyszintén patakokon is foganatosíttathassanak oly szabályozási munkák, a melyeknek államilag való végzése közgazdasági szempontokból vagy egyéb köztekintetekből szűk ségessé válik, továbbá, hogy állami kezelés alatt nem álló folyók és patakok szabályozására, nemkülönben vízmosások megkötésére segélyek nyújtathassanak. E tekintetben van szerencsém utalni azokra, a miket a fentebbiekben előterjesztett programmnak XVII. czíme alatt előadtam. Az idetartozó munkák végzésére és segélyek nyújtására vonatkozó felhatalmazás azonban csakis a 2. §-ban foglalt korlátozással, vagyis oly megszorítással adatnék, hogy e munkálatokra és segélyekre felhasználandó összeg nem haladhatja tul az összes vizi beruházásokra engedélyezni kért összhitel 5°/o-át. A 2. §. által az 1. §-ban felsorolt czélokra együttvéve 192 millió korona engedélyeztetnék, a fentebb már említett azzal a korlátozással, hogy az 1. §. második bekezdésében emiitett munkálatokra és segélyekre ezen 192 millió koronának legfeljebb 5°/o-a fordítható. Mellőztetnék ezúttal is — ugy, mint az 1895; XLVIII. t.-cz. meghozalalánál történt — az, hogy az egyes folyókra nézve külön-külön állapíttassanak meg a felhasználható összegek. így az egész összeg, az idézet törvényczikkel engedélyezetthez hasonlóan, a czélbavett folyamszabályozásokra szolgáló átalányt képezne. Az átalányképen való engedélyezés szükséges azért, mert a vízi munkálatok