Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.
Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról
142 793. szám. természetüknél fogva egészen elütnek egyéb építkezésektől és igy kivált akkor, a mikor hosszabb végrehajtási időről van szó. lehetetlen a költségeket ugy előirányozni, hogy azok jelentékenyebben változható körülmények között is tényleg betarthatók legyenek. De számolni kell azzal is, hogy a végrehajtásnak hosszúra kinyúló ideje alatt az egyes folyókra nézve megáilapitott programm is egy más tekintetben változtatást igényelhet, illetve, hogy most előre nem látott körülmények egyik folyónál a czélbavettnél több, a másiknál pedig kevesebb munka teljesítését fogják kívánatossá tehetni. Az átalányszerű engedélyezés egyébként kellő ellensúlyozást talál a törvényjavaslat 8. §-ának már emiitett abban a rendelkezésében, hogy az évi munkaprogramm az évenkinti költségvetések indokolásában lesz bemutatandó és igy az engedélyezendő összeg mik épen való felhasználása a törvényhozásnak évről-évre nyerendő engedélyétől fog függni. Megjegyezni kívánom itt azt, hogy a jelen törvényjavaslat indokolásának általános részében az egyes folyóknál ismertetett tervek és költségvetések még 1904. évben készültek, azóta pedig ugy az anyag, mint a munkabérek jelentékenyen, átlag 20—25°/o kai emelkedtek. A költségvetéseket azonban ennek daczára nem dolgoztattam át, mert egyrészről az engedélyezendő hitelösszeg felhasználási ideje most még nem nyerhet megállapítást s mert másrészről azt se lehet egészen kizártnak tekinteni, hogy a mai nehéz munkáltatási viszonyok némileg javulni fognak. Felemlíteni kívánom továbbá, hogy az engedélyezendő összeg nemcsak uj munkálatok végrehajtására lesz felhasználandó, hanem igénybe lesz veendő a már eddig létesített vagy ezután foganatosítandó munkálatok fentartására is, épen ugy, a mint ez az 1895: XLVIII t.-czikkel engedélyezett hitellel történt. Ez mellőzhetetlen, mert különben a költségvetés rendes fentartási adományát évről-évre igen tetemes összegekkel kellene emelni. Megjegyzendő végül az is, hogy az engedélyezendő hitelösszeget kell, hogy terheljék a munkálatok körül felmerülő összes felügyeleti (személyi és dologi) kiadások, nemkülönben a felvételi költségek is. A 3. §. az iránt intézkednék, hogy az engedélyezett 192 millió koronából 1908. évtől kezdve évenkint 7,500.000 korona vehető igénybe és hogy az igénybe vett összeg a földmivelésügyi ministeri tárczánál, a »Beruházások« között a »Vizi munkálatok« czím alatt számolandó el. Kimondatnék ezenkívül, hogy ha valamely évben az egész 7,500.000 korona teljes összegével nem volna a költségvetésbe felvehető, akkor az illető évre a költségvetésben a szóban forgó czélokra csak 6 millió K irányzandó elő, a fenmaradó 1,500000 K pedig a pénztári készletekből vagy más módon fedezendő. Az 1895. évi XLVIII. t.-czikkel engedélyezett 102 millió K hitelből az idé zett, valamint az 1898. évi XX. t.-cz. rendelkezései értelmében az évi költségvetésekbe felveendő 6 millió K-án felül 1896. és 1897. években 4—4 millió K, 1898. évben 6 millió K, 1899. évben 4 millió K, 1900—1907. években pedig évenkint 1,500.000 K a pénztári készletek terhére volt igénybe vehető és igy a vizi beruházásokra 1900—1907. években évenkint tényleg 7,500.000 K állott rendelkezésre. Tekintettel az állam pénzügyi erejének az utóbbi időkben minden terén történt nagymérvű igénybevételére, a jelen törvényjavaslatban csakis annyit kívánok biztosítani, hogy az engedélyezendő 192 millió K-ból évenkint 7,500.000 K — mint a mennyi a vizi beruházásokra az utóbbi években is rendelkezésre állott — legyen a törvényjavaslat tárgyát képező vizi beruházásokra fordítható. Őszintén ki kell azonban jelentenem, hogy évi 7,500.000 K-val netn lehet
