Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról

134 793. szám.' A Körösökön még szükséges munkálatok összesen 7,200.000 koronát igényelnek; a mely összeggel egyúttal 140 kilométer hajózható vizi-út lesz előállítva. XIV. A Maros. A Maros folyón az elfogadott szabályozási rendszer alapján végrehajtott munkálatok eddigi hatása máris kedvező eredményre illetőleg arra enged következtetni, hogy e szabályozási rendszer folytatásával biztositottnak tekinthető az a kitűzött czél, hogy egyrészt a Maros folyó szabályozott szakaszán a hajózhatás e kis vízállások alkalmával is lehetővé válik, másrészt pedig, hogy a hordalék képződése, melynek egyik jelentékeny tényezőjét a partok alámosása képezi, a partoknak összefüggőleg leendő megvédésével mérséklést nyer. Ez utóbbi körülmény nemcsak a hajózási meder tisztántartása és az árvíz lefolyási viszonyok javítása szempontjából bír rendkívüli fontossággal, hanem még a miatt is kiváló figyelmet érdemel, hogy a szabályozás előhaladtával fokozatosan és annak befejeztével pedig a szabályozott folyó egész hosszában a parti birtokok az elmosatás ellen, a művek kellő fentartásával, egyszersmindenkorra biztosíttatni fognak, a mi nemzetgazdasági szempontból is jelentékeny eredmény, különösen ha figyelembe vétetik, hogy a szabályozás kivitele az eddigi szabályozási rendszerhez viszonyítva gazdaságos is. Indokolt tehát, hogy a már megkezdett szabályozás folytattassék, illetőleg a Maros folyónak Konoptól a torkolatig terjedő egész szakasza a szabályozás keretébe bevonassák. De ezenkívül az a körülmény,, hogy a Maros folyó vizét Piskitől, a Strigy betorkolásától mellékfolyók nem növelik és a meder helyzete, az esés növekedésétől eltekintve, hasonló a Konop körüli szakasz helyzetéhez, indokolttá teszi, hogy a Maros folyó szabályozása a legközelebbi jövőben ne csak a Konop és a torkolat közötti, hanem a Konoptól felfelé Piskiig terjedő szakaszra is kiterjesztessék. A szabályozásnak Piskiig való keresztülvitele nemcsak abból a szempontból bir fontossággal, hogy ez által a hordalék kívánatos csökkentése még inkább eléretik és a Tisza-meder beágyazásának elősegítése a Szeged körüli szakaszon biztosíttatik, hanem a kérdésnek megoldását a mindinkább fokozottabb mérvben előtérbe lépő közgazdasági érdekek kielégítése is kívánja. Köztudomású ugyanis, hogy Alföldünkön a kőre és kőszénre nagy szükség van. Követ Paulistól kezdve fölfelé nagy mennyiségben lehet mindkét parton kibányászni. Kőszénhez legközelebb Piskinél juthatunk, miért is ugy a,- kőszén, mint a vasérczek érdekéből a szabályozásnak e pontig való kiterjesztése elsőrendű közgazdasági érdek. E mellett természetesen a Maroson nagy mértékben űzött tutajozás is elősegittetnék és egyéb mezőgazdasági terményeket is lehetne az olcsó vizi szállítás hasznaiban részesíteni. Jóllehet a tervezett szabályozás kivitele esetén a Maros folyónak Piskitől a Tiszáig terjedő szakaszán az állandó hajózás teljes mértékben biztosíttatni nem fog, valamint az sem lesz elérhető, hogy a piski—aradi szakaszon a felfelé hajózás lehetővé váljék : mindazonáltal, mert egyrészt a keletről nyugatra irányuló forgalom lehetősége és ez áltafc Erdély egy jelentékeny részének nyers termékei számára az olcsó vizi közlekedés lehetősége biztosíttatni fog, és másrészt mert a tervezett szabályozás kivitelére még az esetben is feltétlenül szükség van, ha a Maros folyó jelzett szakasza az állandó hajózhatásra annak idején berendeztetik, a