Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról

793. szám. 133 A tervezett munkálatok és azok költségei az idevonatkozó tervek szerint 2,870.000 koronát tesznek ki. A Bodrog folyónak az a helyzete, hogy az Ondava-Tapoly, Laborcz, Ung és a Latorcza folyók befogadója és igy e folyók menti jelentékeny kiterjedésű területeket a Tisza folyóval köti össze, mindinkább szükségessé teszi, hogy egyelőre a Bodrog medre a nevezett folyók betorkolásáig az állandó hajózásra alkalmassá tétessék. Ezen czél elérésére, melynek megvalósítását jelentékeny közgazdasági érdekek kívánják, a 65 km. hosszú folyamszakaszon 5 duzzasztó-műre és agyanannyi hajózó csege beépítésére volna szükség, melynek kivitele az általános tervek szerint megközelítőleg 4,500.000 koronát igényel. XIII. A Körösök. Az 1895. évi XLVIII. t.-cz. alapján végrehajtott munkálatokkal és a menynyiben az alább felsorolt, még hátralevő egyes munkálatok, melyeknek teljesítése a szabályozás teljes sikere érdekében még szükséges, szintén elvégeztetnek, a Körösök szabályozása nagyjában véve befejezettnek lesz mondható. A hátralevő munkálatok a következők: A 10. és 11. sz. átvágások mentén levő bullámtéri magaslatoknak, valamint a 9. sz. átvágás feletti u. n. körtvélyesi parinak, melyek a nagyvizek lefolyását akadályozzák, leásása, a 22., 38—39. sz. átvágások teljes mértékű kibővítése és Köröstarcsa alatt egy uj átvágás létesítésével az ottani igen éles kanyar megszüntetése. Ezeken kívül végrehajtandó még több apróbb mederrendezés, nemkülönben a 18a, 23., 38—39., 40. és 43. sz. átvágásból annak idején kiemelt s a hullámtereken lerakott földtömegek elhordása, a nagyvizek lefolyásának javítása végett. Továbbá abból a kedvező hatásból kifolyólag, a mely az egyes mellékfolyóknak és különösen azok torkolati szakaszainak rendezésétől az azokat befogadó Kettős- és Hármas-Körös folyóra nézve várható, a még teljesítendő munkák sorába kell venni: a Sebes-Körösön, Körösladány alatt egy uj kettős átvágás létesítését s ezzel az itteni hajózási akadályt is képező igen éles kanyarok megszüntetését, a sebes-körösi 10. sz. átvágás mentén a vizek rends/.eres lefolyását akadályozó hullámtéri magaslat leásását és e folyó medrének a 10. sz. átvágástól a foki hídig terjedő kikotrását, végre a Berettyó és a Fekete-Körös folyók torkolati szakaszainak mederrendezéssel kapcsolatos kikotrását. A felsorolt ezen munkálatokkal a Körösök szabályozása kellő kiegészítést nyerend. A Körösökön további feladatként — a melynek megoldása közgazdasági szempontból felette fontos — az áll azonban még fenn: hogy a Körösök hajózhatóvá tétele érdekében szükséges munkálatok folytatást nyerjenek olyképen, hogy a Kettős- és Hármas-Körös folyók egész hosszukban, továbbá a SebesKörösnek Körösladány alatti szakasza a hajózásra alkalmassá tétessenek. A hajózás érdekében tervezett négy hajózási zsilip közül a legalsó, az u. n. bökényi telep jutott ez ideig építés alá és ezen építésnek 1907. év végéig leendő befejezésével a hajózás a Hármas-Körösnek csak Szentandrás alatti szakaszán fog biztosíttatni. Az állandó hajózhatóvá tétel elérésére, a mi által 140 kilométer hosszú hajózó ut lesz nyerhető, még három hajózási telepnek, nevezetesen a Szentandrásnál, a Sebes-Körös torkolatánál és a Békésnél tervezettnek létesítésére lesz szükség.