Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.
Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról
116 . 793. szám. topoloveczi átvágás kanyarja, Bród körül a boszniai partokon a vasúti hid alatti egyik Száva-ág alkalmasnak kínálkozik. Mindkét téli menhely létesítése a tervbe és költségvetésbe fel van véve. V. Kulpa. A Kulpa ép ugy, mint a Száva, a melybe Gapragnál beomlik, hajózásra alkalmas, szép, egységes mederben jól be van ágyazva, a melyen az általános jellemző kis esés mellett hajózás csak azért nem fejlődhetett ki Sziszek felett a 135 km.-re fekvő Károlyvárosig, mert Sredicskónál (89 km.) Augustinovácz—Degoj közt (76'5—79-5 km.) és Popukszkónál (725—73 km.) a medret szikla képezi; ezen rövid szakaszokon a magasan fekvő sziklapadok az egész folyót ellepik s a hajózást egyrészt a sziklapadok feletti elégtelen vízmélység, másrészt a nagy esés és sebesség folytán lehetetlenné teszik. Akadályát képezi a hajózás fejlődésének a közvetlenül Sziszek felett sekélyebb folyó rész is, a melyen kis viznél a kellő vízmélység hiányzik. A folyónak hajózhatóvá tételét már a múlt század elején a francziák megkísérelték az által, hogy az emiitett sziklás helyeken, a még ma is meglevő párhuzamművekkel a medret összeszorították, hogy a sziklapadok felett a vízmélységet növeljék. Későbbi időkben a sziklapadoknak robbantás utján való mélyítésével törekedtek e hajózási akadályokat eltávolítani, de a hajózásra teljesen eredmény nélkül, mert abban az irányban, a melyben a szikla fenekét lemélyitették, alá szállott a kis víz szine és a remélt nagyobb vízmélység a sziklás részek felett be nem állott. A múlt század hetvenes éveinek végén, a mikor a Ferencz-csatornának az 1870. évi XXXIV. t.-cz. alapján történt átépítését befejezték, Türr István tábornok elkészíttette a vukovár-samáczi csatorna és a Kulpa hajózhatóvá tételének tervét Károlyvárosig és ezt a tervet a volt közmunka- és közlekedésügyi ministernek bemutatta, a ki a Türr tábornok kezdeményezésére megindult mozgalom következtében, a Kulpára vonatkozó terveket és költségvetéseket uj felvételek alapján 1881. évben átdolgoztatta. Ez a terv a hajózási akadályokat képező sziklás szakaszokon hajózó csegék beépítésével és a kis víznek oly magasságra való duzzasztásával győzné le a nehézséget, a mely mellett a sziklás szakaszokon 2-0 méternél is nagyobb vízmélység biztosíttatott. Hasonlóan egy hajózó csege beépítése terveztetett közvetlenül Sziszek alatt a kis vizszinnek oly magasságra valló duzzasztásával, hogy az alsó elsekélyedett szakaszon is a kellő vízmélység meg legyen; az alsó duzzasztó hatásának határa és a popukskói hajózó csege közti 48 km. hosszú szazaszon főként kotrásokkal, helyenként összeszoritásokkal terveztetett a szükséges vízmélység elérése. A terv azonban végrehajtásra nem került. A Száva folyó hajózhatóságának már az 1904. évi XIV. t.-czikkben kifejezésre juttatott szükségessége ezen előterjesztésemben — a Száva folyóra vonatkozó részben — folytatólagos méltatást találván, ugyanazon szempontok teszik szükségessé, hogy a Kulpa hajózása is biztosittassék Károlyvárosig és az alföldi mezőgazdasági és horvátországi erdőtermények részére az olcsó vizi-út megnyittassák a magyar kir. államvasutak károly város—fiumei vonalának nevezett állomásáig. Magasabb közgazdasági szempontokból tehát fel kellett vennem a Kulpa folyó hajózhatóvá tételét Károlyvárosig, a mely folyó egész hosszának csatornázásával, azaz hajózó csegék építésével lesz egyedül biztositható; ily hajózó