Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.
Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról
793. szám. 117 csege építésére és ezzel a kis vizszin duzzasztására szükség van Sziszeknél Petrinja tájáig, továbbá a popukskói és a sredieskói sziklás szakaszok alatt, a mely művek annyira emelnék a viz szinét, hogy a sziklák felett 2-0 méteres vízmélység bőven meglegyen. A hajózó csegéken kívül csak jelentéktelen kisebb munkákra van szükség. A munkák kivitelére szükséges költség 3,800.000 korona, a melyből úgy a hajózó csegék épitése, mint az egyéb munkák fedezetüket találnák. VI. A Morva. A Morva folyó Rohatetz és Dévény közt Ausztria és Magyarország közt határt képezvén, annak közösen végrehajtandó szabályozása végett a tárgyalások az osztrák belügyministeriummal a múlt század kilenczvenes évei elején indultak meg. A két kormány által szervezett Morva-kirendeltségek a közösen végrehajtandó szabályozások és ezekkel kapcsolatos munkák tervét egyetértőleg kidolgozták ; e tervek ismételt bizottsági tárgyalásakon a magyar kir. földmívelésügyi és a cs. kir. belügyministerium jóváhagyásának fentartásával végleg megállapittattak. A megállapított terv szerint a Rohatetztol a Dunába való betorkolásáig terjedő 148*2 km. hosszú folyószakaszon a túlságos kanyarok kiküszöbölése czéljából 24 átvágás létesülne, a mi által a folyó hossza 104"6 km.-re apadna. Az átvágások teljes mederszelvényben felülről lefelé 19—49 méterig változó fenékszélességgel való kiemelésre terveztettek. Az átvágások úgy vonaloztattak, hogy az elvágott területek kiegyenlítődjenek, azért, mert az eljárt bizottságok azt javasolták, hogy a közösen végrehajtandó szabályozással egyidőben Ausztria és Magyarország közt a határ is rendeztessék oly módon, hogy a Morva-medernek középvonala képezze az átvágásokban is a két állam jövőbeni határát. A Morvával kapcsolatban felvétetett a tervbe a Magyarország és Ausztria, illetőleg Morvaország közt határt képező Moravka patak rendezése is egy átvágássorozattal, a melynek vonalozásánál ismét a két államterület közti kiegyenlítés vétetett szemügyre. Az átvágásokon kivül felvétettek a közösen végrehajtandó mederrendezési tervbe az elvágott kanyarok elzárását czélzó zárgátak, szükséges partvédő- és párhuzam-művek és azok összes költségei. A terv szorosan véve a jobb- és balparti árterületek ármentesitésével ugyan nem foglalkozik, mégis az ármentesítés czéljaira építendő védőtöltések vonalozása végleges meg lllapitást nyert, hogy a nagy vízi meder határa, annak szükséges szélessége a nagy viz lefolyási magasságának megfelelően biztosittassék és hogy a két állam területén végrehajtandó ármentesitéseknél a töltések mely vonalban való elhelyezésének kérdése többé vita tárgyát már ne képezhesse. A jobb- és balparton létesítendő töltések egymástóli távola felülről lefelé 300—600 m.-ig változik; ideális vonalának megállapításánál irányelvül szolgált, hogy a két állam területéből elfoglalandó hullámtér területei lehetőleg szakaszról-szakaszra kiegyenlítsék egymást, vagyis ha valahol már meglévő töltés meghagyása, partmenti községek kímélése, vagy természetes magaslatok kikerülése miatt szükséges volt az egyik oldalon nagyobb hullámteret hagyni, mint a másikon, akkor ez a területi veszteség vagy nyereség a legközelebbi vonalon kiegyenlittessék. A töltéseknek adandó magasság Rohatetztol az uj Morva-meder vonalában 83-967 km.-ig (Magasfalu és Marchegg közt) a töltések közt lefolyó nagyvizre
