Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról

793. szám. 115 nél nagyobb akadályokkal kell megküzdenie és a kis hosszakra terjedő gázlókon található kisebb vízmélység miatt a hajók csak kisebb megterheléssel járhatnak, daczára, hogy a folyó hosszának legnagyobb részén a hajók teljes megterheléssel közlekedhetnének. A Kulpa toroktól Jaszenováczig terjedő 92 km. hosszú, kizárólag a magyar szent korona országainak területére eső szakaszon 5, egyenként 200—650 m. hosszú gázló és a preloscsicai átvágás képez kis víznél jelentékeny akadályt. A gázlókon a meder fenekét kötött kavics és kötött homokrétegek képezik, a melyek a folyó önerejű mélyítését akadályozzák. Az átvágás talaja hasonló összetétellel bir; nem fejlődik mélységben, kanyarja feliszapolódott. Jaszenovácztól Rácsáig, vagyis az Unna torkolatától a Drina torkolatáig 331 km. hosszban különösen a boszniai folyók beömléseinél keletkezett kavicslerakódmányok, tulszéles medrek, mozgó zátonyképződések okoznak kis viznél a hajózást majdnem teljesen megakasztó akadályokat. Legrosszabb a helyzet most Samacz körül, a Bosna torkolatánál. Van e szakaszon néhány a felső szakaszhoz hasonló jellegű gázló is. Rácsától a Dunáig terjedő 175 km. hosszú szakaszon főként a szigetképződések körüli mederelágazások és ezekkel kapcsolatos elsekélyesedések képeznek hajózási akadályt. Ezek közt a poloji, misári, grabováczi, vitojevci, császárszigeti, kupinovai, skelai, progari szigetek és elágazások egyúttal a legrosszabb pontok, a melyeken a hajózás már megakad akkor, a mikor egyebütt még baj nem jelentkezik. A Szávának szabályozása egyértelmű ezen jellegzetes hajózási akadályok eltávolításával. Ez a legfelső és középső szakaszon a gázlókon át egy-egy 40 méter széles csatorna kotrásával, a középső szakaszon a boszniai folyók betorkolása körüli Száva-szakaszoknak rendszeres szabályozásával, az alsó szakaszon pedig az elágazásoknál az egyik ág elzárásával, esetleg az egységes mederül kijelölt folyóágban a szilárdabb talajú vagy kavicsmederben egy megfelelő csatorna kotrásával vagy a tulszéles szakaszoknak összeszoritásával kapcsolatban lesz elérhető. Ezen irányelvek szerint készült el a Száva-szabályozási terv, a mely felöleli természetesen mindazokat a kisebb munkálatokat, esetleg egyes partvédő munkálatokat is, a melyek kizárólag hajózási szempontból valamely kisebb akadály elhárítása, vagy keletkező baj megelőzése szempontjából szükségesek. Az ezen alapon eszközlendő szabályozás költsége: 1. A Kulpa torkolatától az Unna torkolatáig 92 km. hosszúságban 908.906 K 2. A Bosznia határa menti 331 km. hosszú szakaszon 3,724.390 » 3. A Szerbia határa menti 175 km. hosszú szakaszon . . . . 2,366.704 » összesen . . . 7,000:000 » a mely összegből levonva az 1904. évi XIV. t.-cz, alapján rendelkedésre álló . . 1,000.000 » marad kerek- '. '. 6,000.000 K, a melyre szükség van, hogy a Száván a legsürgősebb hajózási akadályok eltávolíttassanak. Megjegyzendő, hogy a Száva hajózása érdekében Sziszek körül és Bródnál egy biztos téli menhely, téli kikötő létesítése is szükséges. Erre Sziszek alatt a 15*