Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról

102 793. szám. kötéseknek, ilyeneknek azonban a legkevésbbé vethetők alá a vizi munkálatok, ha a takarékosság és czélszerüség elvét nem akarjuk szem elől téveszteni. * * * Ezek előrebocsátása után van szerencsém a jövőben végrehajtandó folyamszabályozási munkálatokra nézve elfogadásra ajánlott programmot a következőkben előterjeszteni: Az 1894. évi III. és az 1895. évi XLVIII. t.-czikk alapján igénybe vett összegekkel folyóink jelentékeny részén az árvédelemből szükséges munkálatok nagyobbára végrehajtást nyernek; nevezetesen áll ez a Tiszára, a Szamosra, a Bodrogra és Körösökre, melyeknél jövőben jóformán csak kisebb szabású mederrendezésekre, a meglevő műveknek kiegészitésére és hasonló munkálatokra lesz szükség. A mennyiben, a mederrendezésektől eltekintve, mégis jelentékenyebb összegek lettek e folyókra előirányozva, ezek a kis vizek idején való hajózhatás biztosítására szükségesek. Ugyanis a nagy mértékben végrehajtott átvágások következtében folyóink esése tetemesen megnövekedett és ugyanazon kis víztömeg a nagyobb esés mellett kisebb vizmélységgel folyván le: a hajózás részére megkívántató vízmélység épen az évnek nyárutói és őszi szakában hiányzik, midőn arra a forgalom szempontjából a legnagyobb szükség volna. Ha tehát nagy költségekkel szabályozott folyóinkon a vizi forgalmat ismét helyreállítani, sőt a modern igényeknek megfelelően biztosítani akarjuk, nem marad más hátra, mint a már végrehajtott munkálatokat ezen utóbbi czélnak megfelelően kiegészíteni. A Dunán és a Duna völgyében fekvő folyóknál ellenben még általános és az egységes szabályozás szempontjából is jelentékeny munkálatokra van szükség, hogy ugy az árvédelmi, mint a hajózási érdekek kellően ki legyenek elégítve. A jelen programmban tehát már a hajózhatás elsőrendű tényezőként lép előtérbe ugy a Tisza, mint a Duna völgyében. És midőn a hajózás, mint a legolcsóbb, a nyers- és tömegárúk mozgósítására igen sok esetben az egyedüli eszköz jön tekintetbe, figyelemmel kelleti lennünk, hogy viziutainkkal lehetőleg oly pontokig hatoljunk fel, a hol a tömegszállitásra leginkább hivatott árukat, illetőleg anyagokat, úgymint kőszenet, követ és érczeket közvetlenül a bányából lehet a hajóba berakni. Ezért vettem fel a programmba a Sajónak hajózhatóvá tételét Bánrévéig, a Marosét Piskiig, a Begáét Topoloveczig, a Sióét a torkolattól a Balatonig. Poroszországon kívül nincs állam Európában, melynek magassági és vízviszonyai oly előnyösek volnának a viziutak létesitésére, mint Magyarország. A Duna ugyanis Magyarországra eső 930 kilométer hosszával Európának a Volga után legnagyobb folyama és mellékfolyóinak, u. m. a Tiszának, Szávának és Drávának összesen 1500 kilométert kitevő hajózható hosszával együtt 2430 kilométerre kiterjedő oly viziuthálózatot alkot, melyhez hasonlót sem a Rajna, sem az Élbe, sem Európa egyetlen folyója fel nem mutathat. Mindezen szabadon hajózható főfolyóknak számos mellékfolyóján a rendkívül csekély esés és mindamellett aránylag kielégítő vízmennyiség lehetővé teszi, hogy azokat csatornázzuk és ily módon ugyanily mélyjáratú hajók hordására tegyük képes?é, mint a fentebb érintett főfolyóinkat. A duzzasztó-művekkel és hajózó-csegékkel vagy kamrákkal tervezett csatornázás által a Vág, a Sió, a Kulpa, a Temes, a Bega, a Körös, a Sajó, a Bodrog és végül a Szamos folyókna'< összesen 938 km. hossza lesz 2 méter [mély bemerülésű hajókkal járható.