Képviselőházi irományok, 1906. XXII. kötet • 704-784., CVIII-CXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-706. Törvényjavaslat az állami telepitésről és parczellázásról

706. szám. 35 igénybe venni fog. Minthogy ugy a törlesztés, mint a haszonbérek a kiadá­sokat kevés különbözettel megközelitik, ily módon az állam által viselendő fedezet nélküli kiadások nagyobb összegeket ki nem tehetnek. Elvégre, ilyen fontos nemzeti, socialis és közgazdasági érdeket teljesitő műveletre, ha áldoz is az állam évente 1—2 millió koronát, az az általa biztositott nagy előnyökkel szemben, tekintetbe nem jöhet. 6. §. Hogy az állami telepités ós parczellázás czóljának meg is felelhessen, elkerülhetetlen szükséges a kisajátítási törvénynek ez irányban való kiterjesz­tése. Ez a radikális ujitás talán sérteni fog némely magánérdeket, de ezen érdekek a nagy állami érdekekkel szemben elenyészők. Paraszt birtokos osz­tálynak szaporítása és megerősítése különösen nemzeti szempontból legfon­tosabb állami feladatot képez, ezt pedig csak a szabadforgalmat, népesedés szaporodását és az általános jólétet akadályozó, különösen kötött birtokoknak parczellázásával és telepedések által való benépesítésével érhetjük el. Meg vagyok felőle győződve, hogy a kötött birtokok tulajdonosainak egy része különösen a községek és alapítványok készséggel fogják birtokaikat megvétel végett felajánlani, hogy tőkéjüket könnyebb kezelés mellett is, jövedelme­zőbbé tehessék. De nem jelent veszedelmet a kisajátítás azokra sem, kik latifundiumaikhoz kapaszkodnak, mert a telepítés alig fog óvenkint 1—2 birtokot igénybe venni, azt is csak ott, a hol nemzeti ós socialis érdekeink azt megkövetelik. Ilyen esetekben pedig beláthatatlan időkig, egynehány eset kivételével, a hatósági felügyelet alatt álló birtokok is ezen czólokra elég­ségesek lesznek. Ezt a törvényes kisajátítást az egyházaknál nem lehet és nem szabad a divatos szekulárisatió fogalmával összetéveszteni, mert ez nem jelent se az egyházakra, se pedig a hitbizományokra birtokelkobzást, hanem megfelelő értékesére mellett való megvételt. - 7. §. Hogy a birtokkisajátitások minden magán- és pártpolitikai befolyástól mentek legyenek, a kisajátítási jog alkalmazását független bíróság a m. kir. Curia kezébe látom legbiztosabban letéve. 8. §. Ezen szakasz lehetővé teszi azt, hogy bizonyos esetekben egyesek is a kormány beleegyezésével telepíttethessenek és parczelláztathassanak. 9. §. Ezen szakasz bővebb magyarázatot nem igényel. 10. §. Amint ezen szakaszban látható, a kisajátítás oly sorrendben állapittatot­meg, hogy az egyesek érdekeit ne bánthassa. Ugyanis a kisajátítási föltétlen jog az úgynevezett hatósági fölügyelet alatt álló és a nem magyar állam­polgárok birtokaira terjed ki. A hitbizományok és szabad birtokok kisaját 5*

Next

/
Thumbnails
Contents