Képviselőházi irományok, 1906. XXII. kötet • 704-784., CVIII-CXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-706. Törvényjavaslat az állami telepitésről és parczellázásról

36 706. szám. titása csak kivételes esetekben, a hol telepitósre mulhatlanul szükséges — eszközölhető. Hogy pedig ez megállapítható legyen, erre legilletékesebb az illető törvényhatóság, a ki vagy közvetlenül a kisajátítást kérheti, vagy az intézet megkeresésére javaslatba hozhatja, s csak ezután kerül az ügy a kir. Curia elé, ki azt a törvényhozás hozzájárulása után el, vagy el nem rendeli. Fontos különösen az, hogy nem magyar állampolgárok birtokai első sorban kisajátíthatok. Hisz látjuk, hogy nap-nap után idegen állampolgárok birtokokat vesznek a nélkül, hogy az országban letelepednének, avagy a magyar honosságot megszerezni szükségesnek tartanák. Ez az eljárás egy czéltudatos invásio látszatával bir és ez ellen védekeznünk szükséges. ; 11. §• Az erdő és hegyi legelőknek a kisajátítás alul való elvonása azért szükséges, hogy ez által mód adassék a sík földi uradalmak kicserélése és nagy erdőbirtokok megvételével a perifériáknak magyar kézben való megtartására. A törvény gondoskodik arról is, hogy bizonyos történelmi és családi tradíciókkal kapcsolatos birtokok a kisajátítási eljárás alól, a hol csak lehetséges, kivonassanak. Ezzel, mintegy beigazolni akarja azt, hogy a radikális haladás mellett, tekintettel van a történelmi hagyományokra is. 12. §. Nehogy bárki is azt mondhassa, hogy családi birtokából ós házából kitelepittetik, gondoskodik a törvényjavaslat arról, hogy a birtok egy oly része, melyen mint középbirtokos megélhet, lakházzal ós gazdasági épületekkel együtt a tulajdonosnak meghagyassák. Hogy a közép- és kisbirtokos osztály meg védessék, kimondja a törvény azt, hogy 500 holdon alóli birtok ki nem sajátítható. 13. §. Nem kivan indokolást. 14. §. Egy 20—30 holdas parasztbirtok, ha az a család által intenzívvé miveltetik, teljesen elégséges arra, hogy abból a család saját munkájának érvényesítésével megélhessen. A telepítési eljárást nem szabad állami kegy osztásnak tekinteni, hanem olyan jognak, melyhez minden polgár igényt tarthat, ha egyénisége állami és társadalmi tekintetekből kifogás alá nem jöhet. Elvégre hazaáruló, bujtogató, rablógyilkos, közveszélyes vagy egyéb kardinális hibákkal biró egyén nem tarthat igényt az állam és a társadalom támogatására — de minden más — igen. A törvényjavaslat megkívánja azt, hogy a ki birtokot akar kedvezményes feltételek mellett szerezni, annak egy bizonyos vagyonnal és tőkével birnia is kell, hogy ezáltal is több érdek fűzze őt a telephez s annak szorgalmas kezeléséhez. Az a minimális 10°/o ép elegendő e czélból. Minthogy az intézet se épületekről, se egyéb beruházásokról nem gondoskodik, mert ez teljesen felesleges is, ezen okból megkívánandó az, hogy az illető bizo-