Képviselőházi irományok, 1906. XXII. kötet • 704-784., CVIII-CXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-704. Törvényjavaslat a vándorczigányok felett való kivételes biráskodásról

10 704. szám. azonnal összeülni és a kivételes bíráskodás természetének megfelelő gyorsa­sággal eljárni. 11. §. Ennek a szakasznak rendelkezései azt czélozzák, hogy a kivételes bíróság czóljának megfelelően a rendesnél nagyobb gyorsasággal végezhesse műkö­dését. Ennek a czélnak megfelelően kellett feljogosítani már a nyomozó ható­ságokat, valamint a vizsgáló bírót is, hogy ha az elkövetett bűntettre gyanu­okokat látnak fenforogni, a gyanúsítottat, illetve a terheltet azonnal letartóz­tathassák, illetve vizsgálati fogságba helyezhessék. Ezt az intézkedést az eljárás szigora és gyorsasága is megköveteli és ennek a czélnak felel meg az az intézkedés is, hogy a vizsgálati fogságot elrendelő végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs, a vizsgálati fogság pedig csak akkor szüntethető meg, ha az eljárás jogerősen beszüntettetett vagy a vádlott jogerősen felmentetett. 12. §. Az előző szakasz indokolásában kifejtett czélt szolgálják ennek a szakasz­nak a rendelkezései is. Ebből az okból kellett azt is kimondani, hogy a vád­irat ellen kifogásnak helye nincs. 13. §. A vádirat beérkezte után a kivételes bíróság is — ugy mint egyéb bűn­perekben a vádtanács — első sorban a vád alá helyezés kérdésében határoz. A mennyiben terheltet' vád alá helyezi, a határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ez az intézkedés is az eljárás gyorsítását czélozza, de e mellett lényeges sérelemmel nem jár a vádlottra nézve, mert lehetővé teszi a főtárgyalás gyors megtartását, a hol úgyis eldől a vádlott bűnös­sége, vagy ártatlansága. De ki kellett mondani ezt rendelkezést, mert a javaslatnak épen ezen, valamint a 15. §-ban foglalt azon intézkedése adja meg a létesítendő kivételes bíráskodás szigor jellegét, hogy az ítélethozatalt késleltetni és a bűnösséget megállapító ítélet ellen felebbezéssel élni nem lehet. A javaslatnak ezek az intézkedései adják meg a kivételes bíróságnak azt a rögtönbirósági jelleget, a mely egyedül alkalmas arra, hogy a ^^Beve­zetés*-ben említett garázdálkodásoknak szigorú ós gyors eljárással véget vessen. 14. §.f] ^. : | A pótmagánvádló jogkörét az 1896:XXX1II. t.-cz. rendelkezéseinek meg­felelően fenn kellett tartani kifejezetten is, hogy az esetben, ha netán a kir. ügyészség a vád képviseletét megtagadná, a magánfélnek módjában álljon a bűnös üldözését szolgalmazni. 15. §. A jelen szakasz első bekezdését már a 13. §.-nál indokoltam. Itt csak azt kell még hangsúlyozni, hogy a javaslatnak épen ez a kar-

Next

/
Thumbnails
Contents