Képviselőházi irományok, 1906. XXI. kötet • 695-703., XCVIII-CVII. sz.
Irományszámok - 1906-XCVIII. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1905. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről
XCVIII.szám. 249 vagy ilyennek beszüntetéséhez, a két kormány előzetes megegyezése szükséges. A VII. czikkhez A két szerződő fél megegyezik abban, hogy a VII. czikk 1. bekezdése értelmében egyenlő szabályok szerint, vagy lehetőleg egybehangzóan intézendő ügyeket illetőleg az esetre, ha megegyezés nem jönne létre, a következő tárgyak egyforma szabályozásától el lehet tekinteni: a) a kikötőrendészeti rendtartások szabályozásától ; b) a tengerészek rendtartásának szabályozásától, annyiban, a mennyiben az egész hajószemélyzet szolgálati viszonyára vonatkozik. A VIII. czikkhez. Egybehangzóan megállapíttatik, hogy a két kormány a segélyezett hajózási vállalatokra nézve az ezek közt történt megegyezés után, paritásos alapon, külön egyezményt fog kötni. A szerződő felek egyikének oly folyami hajói, melyek a másiknak területén állami segélyezés fejében helyi forgalmat tartanak fenn, ily segélyezési viszony tartamára és ezen szolgálat ellátása közben az árboezon viselt saját nemzeti lobogójukon kivül, a hajófaron a segélyező állam lobogóját fogják viselni. A XIII. czikkhez. I. Egyetértés áll fenn az iránt, hogy mindegyik szerződő félnek joga van a másik szerződő fél kormányának hozzájárulásával marhasót kiszolgáltatni, annak az alapelvnek a megóvása mellett, hogy mindegyik egyedárusági területnek biztosittassék az ott fogyasztásra kerülő só után járó fogyasztási illeték. II. Tekintettel a bruxellesi ezukoregyezmény által teremtett helyzetre, a megadóztatott czukorral való forgalom szabályozására nézve a következő megállapodás létesíttetik: A két állam egymás között és Boszniával és Herczegovinával való forgalmában előforduló, az átutalási eljárás alá eső czukorküldemények után 1908. január 1-től kezdve az 1902. márczius 5-ikén kelt bruxellesi ezukoregyezmény (1903. évi II. t. ez., R.-G. BI. 1903. évi 25-ik számában foglalt osztrák törvény) tartamára a finomitott ezukor 100 kg. tisztasúlya után 3 K 50 f és a nyers ezukor 100 kg. tisztasúlya után 3 K 20 f illeték fog beszedetni. A beszedendő illeték a küldő által fizetendő, mielőtt még a küldeményt a küldő hivatal elintézné, s a küldeményt befogadó terület pénzügyi igazgatásának évenkinti leszámolás alapján megtéritendő. Az átutalási eljárás alá nem eső czukorküldemények legnagyobb súlya 5 kg-ban állapittatik meg. A két pénzügyminister által egyetértőleg megállapítandó módozatok mellett az illeték fizetése alól mentesek: í-; 1. Az átutalási eljárás alá eső tranzitóküldemények. 2. Ezenfelül egy-egy naptári évre : a) a magyar szent korona országaiból a birodalmi tanácsban képviselt királyságokba és országokba irányuló forgalomban 50.000 métermázsa ezukor, b) a birodalmi tanácsban képviselt királyságokból és országokból a magyar szent korona országaiba irányuló forgalomban 225.000 métermázsa ezukor. 3. Az átutalási eljárás mellett Boszniába és Herczegovinába irányított czukorküldemények a két pénzügyminister által egyetértőleg egyegy naptári évre megállapítandó legnagyobb mennyiség erejéig. A mindenkorra megállapított e legnagyobb mennyiségből a magyar szent korona országaiból két harmad, a birodalmi tanácsban képviselt királyságokból és országokból pedig egy harmad utalható át. A XV. czikkhez. Egyetértés áll fenn az iránt, hogy a XV. czikknek az iparűzésre vonatkozó rendelkezései a gyógyszerészüzletre és a kereskedelmi (tőzsdei) ügynökök üzletére nem alkalmazandók. ' ' ,i A XVII. czikkhez. A 2. ponthoz: A két kormány gondoskodni fog arról, hogy a tisztességtelen verseny megakadályozása czéljából a két államban lényegileg összhangzatos elvek lépjenek életbe. A 3. pont 1. bekezdéséhez megállapíttatik, hogy hazai árújegyek alatt e pont érteiKépvh. iromány. 1906—191L XXL kötet. 32
