Képviselőházi irományok, 1906. XXI. kötet • 695-703., XCVIII-CVII. sz.

Irományszámok - 1906-XCVIII. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1905. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről

250 XOVIII. szám. mében a magyar vagy az osztrák állampolgárok által konzuli bíráskodás alatt álló területeken folytatott vállalatok árújegyei is értetnek. A 3. pont 3. bekezdése értelmében a másik állam központi hatóságához küldendő mustrapéldány a letételre nézve megállapított forma tekintetében nem fog más szabályok alá esni, mint a melyek saját államában alkal­maztatnak. A 3. pont 5. bekezdésében b) alatt emiitett s valamely árújegynek korábbi hasz­nálat alapján kért törlésére irányuló kereset alatt az 1895. évi XLI. törvényczikk 4. §-ában (az 1895. július hó 30-án kelt osztrák védjegy­törvénynovella R. G. Bl. 108. sz.) körülirt előfeltételekhez kötött kereset értendő. Az 5. ponthoz. A magyar szent korona országai czimerének és a császári- sasnak a cs. és kir. udvari szállitók részéről való használata tekintetében egyetértés áll fenn az iránt, hogy e jelvények egyidejű hasz­nálata, ha az a paritásnak megfelel, nem szolgáltathat alapot sem valamely árújegy laj­stromozásának megtagadására, sem valamely árú kiállításának vagy valamely üzleti hir­detménynek a forgalomban való kifogásolá­sára. Árúk és üzleti hirdetmények, a melyeknek kiállítása nem felel meg az emiitett jelvények paritásos alkalmazására irányuló követelmény­nek, még a jelen szerződés hatályba lépése után két éven belül forgalomba hozhatók. A fenti határozmányok nem érintik a magyar szent korona országai czimerének magyar állampolgársággal biró cs. és kir. ud­vari szállitók vagy magyar állampolgársággal biró egyéb erre jogosult vállalkozók által egy­magában való használatát, valamint a császári sasnak osztrák állampolgársággal biró cs. és kir. udvari szállitók vagy osztrák állampolgár­sággal biró egyéb erre jogosult vállalkozók által egymagában való használatát. • Az ezen czikk 6. pontjának 2. és 3. bekez­désében emiitett jogorvoslatok, egyéb kellékeik érintetlenül hagyása mellett, akkor is kellő időben előterjesztetteknek tekintetnek, ha a jogorvoslat benyújtására megállapított határ­időn belül a kézbesítést közvetítő hatóságnál nyújtattak;be. Ez a hatóság köteles az illető beadványt beérkezésétől számított nyolez napon belül, a másik állam illetékes hatóságának átküldeni. A két fél közt fennálló 1887. évi szerzői jogi egyezmény, a mely a két fél megegyező felfogása szerint, a fényképészeti művek szerzőire és ezek jogutódaira is — a kiadókat szintén ideértve — kiterjed, a jelen szerződés tartama alatt csak akkor mondható fel, ha a szerzői jog oltalmára vonatkozó berni egyezmény a két fél egymásközti viszonyában hatályba lépne. V f ? .'""*•" A XVIII. czikkhez. V Egybehangzóan megállapíttatik, hogy a jelen szerződés XVIII. czikke 3. bekezdésében megnevezett nemzetközi szerződésekkel egyenlő tekintetek alá esnek az egyetemes posta­szerződés 19. czikkében felsorolt, az érték­levél- és érték-doboz-, a postautalvány-", a postacsomag-, a postai megbízási és a postai hirlapelőfizetési szolgálatot szabályozó külön egyezmények is. A XIX. czikkhez. A biztosító-társaságok üzletüknek a másik szerződő fél területére való kiterjesztése tekin­tetében az ott jelenleg fennálló vagy a jövőben létesítendő szabályok által törvényesen meg­engedett üzletekre vannak korlátozva. Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy va­lamely üzlet folytatásának megengedett volta a két állam területén az illető államok jog­szabályaiban annyiban talál korlátokra, a meny­nyiben az egyik állam társaságai a másik államban tiltott üzleteket nem folytathatnak, még ha hazájukban ilyen tilalom nem is áll fenn. A XXI. czikkhez. A birodalmi tanácsban képviselt királysá­gok és országok kormánya, a végből, hogy a tokaji bornak a szerződés XXI. czikkében biz­tosított védelmét hatályossá tegye, kötelezett­séget vállal arra, hogy az 1907. évi április hó 12-én kelt osztrák törvény, R. G. Bl. 210. sz. 4. és 7. §§-aiban az édes (csemege-) borok forgalmára vonatkozólag foglalt korlátozást a legnagyobb szigorral fogja kezelni és hogy e határozmány végrehajtásánál semmiféle köny­nyitést sem fog megengedni.

Next

/
Thumbnails
Contents