Képviselőházi irományok, 1906. XXI. kötet • 695-703., XCVIII-CVII. sz.
Irományszámok - 1906-XCVIII. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1905. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről
XCVIII. szám. 147 5. Az egyik állam területén előállított áruknak a másik állam területébe való bevitele az illető találmány oltalma tekintetében ezen utóbbi államban nem von maga után hátrányos következményeket. 6. Az egyik állam szabadalmi hatóságai által kiállított okmányok és hirdetmények, ha azok a másik állam szabadalmi hatóságai előtt használtatnak, hitelesítésre nem szorulnak. 7. A két állam egyikének területéről származó olyan szabadalmazható találmányok, a melyek hatósági vagy más közgazdasági érdekeknek szolgáló kiállításokon a másik állam területén kiállíttatnak, ott ezen állam törvényeihez képest ideiglenes oltalomban részesülnek. 8. A még közös egyetértéssel engedélyezett szabadalmak, addig, a mig a fennálló szabadalmi törvényhozás értelmében át nem alakíttattak, tartamuk ideje alatt mind a két állam területén továbbra is változatlanul érvényben maradnak. Az ilyen szabadalmak meghosszabbítása, vagy az ilyen szabadalmak teljes vagy részleges érvénytelenné nyilvánítására irányuló kórelmek teljesítése vagy megtagadása tekintetében a két kereskedelemügyi minister kölcsönös egyetértéssel határoz. Ha az ilyen kérvény kézbesítésétől számított legkésőbb három hónapon belül, nem jő létre megegyezés, mindegyik kereskedelemügyi minister az illető állam területére nézve önállóan határoz és határozatáról értesiti a másik állam kereskedelemügyi ministerét. Megállapítási keresetek iránt mindegyik kereskedelemügyi minister önállóan határoz. Minden egyéb ily szabadalmat érintő ügyben az egyik állam illetékes kereskedelemügyi ministere önállóan határoz vagy intézkedik és határozatát vagy intézkedését a másik állam kereskedelemügyi ministerével az ottani szabadalmi lajstromba való bevezetés czéljából közli. Az ilyen szabadalomnak a másik állam területén eszközlendő meghosszabbításáért az utóbbi államot a jelenlegi szabadalmi dij 25 százalékának megfelelő lajstromozási dij illeti. A közös egyetértéssel engedélyezett szabadalmakra nézve annyiban, a mennyiben a jelen pont határozmányai szerint egyetértő eljárásnak van helye, a két kereskedelemügyi minister közül az az illetékes, a kinél a szabadalom megadása iránti kérvény annak idején benyujtatott. XVII. Czikk. 1. Kereskedelmi és gyári jegyek, mustrák és minták, valamint a kereskedelemben és a forgalomban használt nevek, czégek, czimerek és telepmegnevezések a két államban teljes törvényes oltalomban részesülnek. 2. Az egyik állam polgárai, úgyszintén azok a személyek, a kik ezen állam területén laknak vagy ott ipari teleppel birnak, a másik állam területén kereskedelmi és gyári jegyeik, nevük, czégük, czimerüknek, telepük üzleti megnevezésének, továbbá mustráiknak és mintáiknak oltalma, valamint a tisztességtelen verseny elleni védekezés tekintetében mindenben ugyanazon jogokat élvezik, mint az utóbbi állam saját polgárai. 3. Hazai árújegyek részére a két szerződő állam egyikének illetékes lajstromozási hatóságánál történt belajstromozásukkal a törvényes oltalom a másik állam területére nézve is megszereztetik a nélkül, hogy e végből az utóbbi területen képviselő kirendelésére volna szükség. Hasonlóképen valamely mustrának vagy mintának a 2. pontban emiitett személyek valamelyikének javára az egyik állam illetékes hatóságánál történt letétele az oltalmat a másik állam területére nézve is megszerzi, a nélkül, hogy e végből az utóbbiban képviselő kirendelésére volna szükség. Mihelyest, habár csak a két kormány egyike is, központi mustraletételi hivatalt fog létesíteni, a mustrákat és mintákat a másiknál annyi példányban kell majd letenni, hogy ezen példányok egyike a másik állam központi hivatalának átküldhető legyen; ennek az átküldésnek legkésőbben a letétel havát követő hat hónapon belül kell megtörténnie. Az ilyen árújegyre, mustrára vagy mintára vonatkozó intézkedésekre és határozatokra azon állam hatósága illetékes, a mely államban az árújegy lajstromoztatott, illetve a mustra vagy a minta letétetett. 10*
