Képviselőházi irományok, 1906. XXI. kötet • 695-703., XCVIII-CVII. sz.

Irományszámok - 1906-XCVIII. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1905. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről

148 XCVHI. szám. Mindazonáltal a következő keresetek nemcsak a hazai, hanem a másik állam illetékes hatósága előtt is megindíthatok; ez utóbbinál azonban csupán akként, hogy az Ítéletnek csak ezen állam területén lesz joghatálya. Ilyenek: a) valamely árújegy törlésére irányuló keresetek régebbi, jogervényesen fennálló árujegyhez való hasonlóság alapján, h) keresetek korábbi használat alapján, c) keresetek névhez, czimerhez, czéghez, vágj telepmegjelöléshez való jog alapján, dj megállapítási keresetek, vagyis annak megállapítására irányuló keresetek, hogy valakit valamely árújegy kizárólagos használati joga korábbi elsőbbséggel biró árújegy fennállása daczára is megillet, ej valamely árújegynek szabadjegyminősége alapján való törlésére irányuló kereset, ez utóbbi azonban csak a lajstromozástól számított három éven belül, a mely időn túl az árujegy már csak a hazai államnak illetékes hatósága előtt támadható meg. Az előbbi bekezdésnek az a)-ió\ egész d)-ig felsorolt keresetekre vonatkozó rendelkezései a mustra- vagy mintaoltalmi jog érvénytelenítése és megszűnése iránt indított keresetekre, valamint esetleges mintaoltalmi megállapítási keresetekre is kiterjednek. A mustraoltalomra való jog azonban nem fog megszűntnek nyilváníttatni, ha a mustra szerint előállított készítmények az egyik állam területéből a másik állam területére behozatnak, vagy ha a mustrát csakis az egyik államban használták. 4. A két állam mindegyikében az árújegyek tekintetében illetékesen teljesített lajstromozásokat s egyéb intézkedéseket és hozott ily határozatokat a két állam kereskedelemügyi ministerei vagy az esetleg a jövőben ezek helyébe lépő központi hatóságok egymással a vezetendő jegyzékbe való felvétel, keresztülvitel és közzététel czéljából havonkint közölni fogják. A letett mustrák és minták tekintetében tett intézkedések és hozott határozatok havonkénti közlése csak a 3. pont 3. bekezdésében említett előfeltétel bekövetkezése után fog megtörténni. 5. Mindegyik államnak a védjegyügy kezelésére illetékes központi hatósága jogosítva van kijelenteni, hogy valamely vele a másik állam központi hatósága által a 3. és 4. pont értelmében közölt árújegy az ő államában oltalomban nem részesülhet. Az oltalom ilyen megtagadása csak olyan okokból történhetik, a melyek a törvény értelmében hazai árújegygyei szemben is érvényesíthetők. A két állam egyike sem fogja azonban a másik államban lajstromozott árújegytől az oltalmat csak azért megtagadni, mivel az az árújegyek összetétele és külső kiállítása tekintetében a saját területén érvényes szabályoknak nem felel meg, feltéve, hogy e tekintetben a másik állam törvényhozásának megfelel. Az egyik fél területéről származó közhatósági czimerek a másik fél területén nem fognak szabadjegyeknek tekintetni. Az ilyen czimert tartalmazó árújegyet csak annak számára szabad lajstromozni, a kinek joga van az ilyen czimert használni. Ez áll a czimerek olyan kidolgozására is, a mely a hivatalos kidolgozás alakjától eltéréseket mutat, a mennyiben ezen eltérések daczára a forgalomban megtévesztések várhatók. E határozmányok alkalmazandók nevezetesen a magyar szent koronára és az osztrák örökös tartományi ezimerre is. A két állam területeinek egyikében dívó nyelvnek árújegyben való használata, még ha az árú nincs is származási helyének megjelölésével ellátva, nem fog az árú származása tekintetében megtévesztésre alkalmasnak tekintetni és egyedül ez okból az árujegytől nem fog az oltalom megtagadtatni. Ellenben a két állam mindegyikének joga lesz arra, hogy olyan árúmegjelöléseket a lajstromozásból kizárjon, a melyeknek összbenyomásuk szerint azért, mert a nemzeti színeket heraldikai sorrendjükben és irányukban használják, vagy ezen állam nemzeti jelképeit, szobrait és építészeti művet, vagy ezen állam történeti, vagy az államélet, a művészet vagy a tudomány terén kitűnt hires személyiségeinek nevét vagy ábrázolását alkalmazzák, a fogyasztóra akként kellene hatniok, hogy nyilvánvalóan az árúnak ezen államból való származására utalnak, feltéve, hogy az árú megjelölésben egyúttal elegendő világossággal az.