Képviselőházi irományok, 1906. XXI. kötet • 695-703., XCVIII-CVII. sz.

Irományszámok - 1906-XCVIII. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1905. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről

148 XCVHI. szám. Mindazonáltal a következő keresetek nem­csak a hazai, hanem a másik állam illetékes hatósága előtt is megindíthatok; ez utóbbinál azonban csupán akként, hogy az Ítéletnek csak ezen állam területén lesz joghatálya. Ilyenek: a) valamely árújegy törlésére irányuló keresetek régebbi, jogervényesen fennálló áru­jegyhez való hasonlóság alapján, h) keresetek korábbi használat alapján, c) keresetek névhez, czimerhez, czéghez, vágj telepmegjelöléshez való jog alapján, dj megállapítási keresetek, vagyis annak megállapítására irányuló keresetek, hogy vala­kit valamely árújegy kizárólagos használati joga korábbi elsőbbséggel biró árújegy fenn­állása daczára is megillet, ej valamely árújegynek szabadjegyminő­sége alapján való törlésére irányuló kereset, ez utóbbi azonban csak a lajstromozástól számított három éven belül, a mely időn túl az árujegy már csak a hazai államnak ille­tékes hatósága előtt támadható meg. Az előbbi bekezdésnek az a)-ió\ egész d)-ig felsorolt keresetekre vonatkozó rendelkezései a mustra- vagy mintaoltalmi jog érvénytele­nítése és megszűnése iránt indított keresetekre, valamint esetleges mintaoltalmi megállapítási keresetekre is kiterjednek. A mustraoltalomra való jog azonban nem fog megszűntnek nyilvá­níttatni, ha a mustra szerint előállított készít­mények az egyik állam területéből a másik állam területére behozatnak, vagy ha a mustrát csakis az egyik államban használták. 4. A két állam mindegyikében az árújegyek tekintetében illetékesen teljesített lajstromo­zásokat s egyéb intézkedéseket és hozott ily határozatokat a két állam kereskedelemügyi ministerei vagy az esetleg a jövőben ezek helyébe lépő központi hatóságok egymással a vezetendő jegyzékbe való felvétel, keresztül­vitel és közzététel czéljából havonkint közölni fogják. A letett mustrák és minták tekintetében tett intézkedések és hozott határozatok havon­kénti közlése csak a 3. pont 3. bekezdésében említett előfeltétel bekövetkezése után fog meg­történni. 5. Mindegyik államnak a védjegyügy kezelé­sére illetékes központi hatósága jogosítva van ki­jelenteni, hogy valamely vele a másik állam köz­ponti hatósága által a 3. és 4. pont értel­mében közölt árújegy az ő államában olta­lomban nem részesülhet. Az oltalom ilyen megtagadása csak olyan okokból történhetik, a melyek a törvény értel­mében hazai árújegygyei szemben is érvénye­síthetők. A két állam egyike sem fogja azonban a másik államban lajstromozott árú­jegytől az oltalmat csak azért megtagadni, mivel az az árújegyek összetétele és külső kiállítása tekintetében a saját területén érvényes szabályoknak nem felel meg, feltéve, hogy e tekintetben a másik állam törvényhozásának megfelel. Az egyik fél területéről származó köz­hatósági czimerek a másik fél területén nem fognak szabadjegyeknek tekintetni. Az ilyen czimert tartalmazó árújegyet csak annak számára szabad lajstromozni, a kinek joga van az ilyen czimert használni. Ez áll a czimerek olyan kidolgozására is, a mely a hivatalos kidolgozás alakjától eltéréseket mutat, a mennyiben ezen eltérések daczára a forga­lomban megtévesztések várhatók. E határoz­mányok alkalmazandók nevezetesen a magyar szent koronára és az osztrák örökös tartományi ezimerre is. A két állam területeinek egyikében dívó nyelvnek árújegyben való használata, még ha az árú nincs is származási helyének megjelölésével ellátva, nem fog az árú származása tekinte­tében megtévesztésre alkalmasnak tekintetni és egyedül ez okból az árujegytől nem fog az oltalom megtagadtatni. Ellenben a két állam mindegyikének joga lesz arra, hogy olyan árúmegjelöléseket a lajstromozásból kizárjon, a melyeknek össz­benyomásuk szerint azért, mert a nemzeti szí­neket heraldikai sorrendjükben és irányukban használják, vagy ezen állam nemzeti jelképeit, szobrait és építészeti művet, vagy ezen állam történeti, vagy az államélet, a művészet vagy a tudomány terén kitűnt hires személyiségei­nek nevét vagy ábrázolását alkalmazzák, a fogyasztóra akként kellene hatniok, hogy nyil­vánvalóan az árúnak ezen államból való szár­mazására utalnak, feltéve, hogy az árú meg­jelölésben egyúttal elegendő világossággal az.

Next

/
Thumbnails
Contents