Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-632. Törvényjavaslat Miskolcz rendezett tanácsú városnak törvényhatósági joggal felruházásáról

68 632. szám. Melléklet a 632. számú irományhoz. Indokolás a „Miskolcz rendezett tanácsú városnak törvényhatósági joggal felruházásáról" szóló törvényjavaslathoz. Az 1876. évi XX. t.-cz. törvényhatósági joggal felruházott városaink létszámát lényegesen leszállitotta. 1876. előtt Budapest székes-fővároson és Fiume város és kerületén kivül 71 városunk birt önálló törvényhatósági joggal, melyek közül a most idézett törvényczikk 47 törvényhatóságot szüntetett meg. Azóta egyetlen ujabb városi törvényhatóság sem keletkezett, s a törvényhatóságok jogkörét legutóbb szabályozó 1886 : XXI. t.-cz. is minden ujabb törvényhatósági jog adományozása nélkül, csupán konstatálta, hogy mely törvényhatóságaink léteznek s ezeket mint törvényhatóságokat, — a törvényjavaslat indokolása szerint — az időközben végbement változásokból származható félreértések megelőzése czóljából együttesen ujolag is törvénybe iktatta. Oly sok városi törvényhatóságnak az 1876. évi XX. t.-cikkben történt visszafejlesztésével a törvényhozás azt a czélt kivánta elérni, hogy összes kisebb városaink a vármegyék felügyelete alá helyeztessenek s ez alól — mint önálló törvényhatóságok — csak azok a városok vétessenek ki, melyek népességük, kultúrájuk és közgazdasági jelentőségük által különösen kiemelkednek. Ez az elv egészen túlhaladottnak a mai, sok tekintetben változott vjszonyok között sem tekinthető. Igaz ugyan, hogy az 1876. évben lefokozott városaink s általában véve r. t. városaink a lefolyt három évtized alatt többnyire sokat haladtak, s egy részök birtokába jutott azon előfeltételeknek, melyek az önkormányzati jogok nagyobb mértékével való felruházást indokolttá tennék. De összes r. t. városainknak, közöttük e községi kategória erőtlenebb tagjainak is a vármegyék felügyeleti jogköréből való teljes elvonása s közvetlenül a központi kormány felügyelete alá helyezése a közigazgatásnak az önkormányzat rovására eső túlhajtott centralizálását jelentené, sőt nem felelne meg maguk az illető városok jól felfogott érdekeinek sem. Viszont azonban a nagyobb és erőteljesebb városok, melyek fontos kulturális és közgazdasági hivatást teljesítenek, s melyek az önkormányzati jogok érvényesítésére és megvédésére a vármegyék segitsége nélkül is elég erősek, a vármegyék közbeeső felügyelete által csak hátramaradást szenvedhetnek. Ugyanis a vármegye s a kulturális és közgazdasági góczpontot alkotó város czóljai s az e czélok elérésére szolgáló eszközök gyakran annyira különböznek egymástól, hogy az ilyen város, további fejlődósének komoly veszélyeztetése nélkül, nem hagyható meg a vármegye gyámsága alatt. E gyámság a mellett, hogy a városi ügyek gyors elintézését is sokszor késlelteti, még olyan erőforrásokat is leköt, melyeket az önálló város a maga közvetlen czéljai javára sokkal sikeresebben értékesithet. Már a törvényhatóságok létszámát leszállitó, többször idézett 1876. évi XX. t.-cz. rendelkezésében is benne rejlett az a czélzat, hogy a népességük,