Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-632. Törvényjavaslat Miskolcz rendezett tanácsú városnak törvényhatósági joggal felruházásáról

632. szám. 69 kultúrájuk és közgazdasági jelentőségük által idővel kiemelkedő városok önálló törvényhatósági joggal annak idején szintén felruházandók lesznek. Azon városok közt, melyek a rendezett tanácsú városok kereteibői kinőttek ós érettek az önállósításra, kétségkivül első helyen áll Miskolcz városa, mely már régóta kéri és sürgeti törvényhatósági joggal való felruházását. E kívánság teljes mórtékben jogosult. Miskolcz, mint legfejlettebb rendezett tanácsú városunk, több mint 40.000 lakossal bir, tehát lakosainak számával pl. a szintén virágzó Kassa ós Győr törvényhatósági joggal felruházott városokat is felülmúlja. Általában törvényhatósági joggal felruházott 26 városunk közül a népesség számaránya szerint Miskolcz városát, Budapest székes-fővároson kivül, csupán 11 város előzi meg. Körülbelül hasonló helyet foglal el közművelődési és emberbaráti, úgyszintén közgazdasági és közlekedési intézményei tekintetében. A lakosság értelmiségi arányszámával pedig különösen kiemelkedik. Tehát nemcsak méltán sorakozhatik jelenlegi törvényhatósági joggal felruházott városainkhoz, de azok között az átlagot is erősen megüti. Pénzügyi szempontok sem szolgálhatnak a törvényhatósági joggal való felruházás akadályául. Miskolcz városának cselekvő vagyona 9,450.000 korona, tartozása pedig 2,667.000 korona. Az 1907. évi költségvetés szerint a város kiadása 1,091.000 koronát, bevétele 766,000 koronát, a költségvetési hiány 325.000 koronát tesz ki, melynek fedezésére 56°/o pótadó vettetett ki. A város költségvetése tehát ma is olyan jelentékeny, hogy a törvényhatósági joggal felruházás számbavehető tehertöbbletet okozni nem fog. Borsod vármegye Miskolcz kikebelezése által némi hátrányt fog ugyan szenvedni, de ezentúl is megmaradó, mintegy 214.000 lakosával a középnagyságú vármegyék népességi átlagát még mindig el fogja érni. Mindezeknél fogva egészen indokoltnak mutatkozik, hogy addig is, mig az uj városi és községi törvény megalkotásakor, vagy már esetleg előbb is, egyes más virágzóbb rendezett tanácsú városok is városi törvényhatóságokká lesznek átalakíthatók: Miskolcz városa, mint minden tekintetben legfejlettebb rendezett tanácsú városunk — régi kívánságához képest — már most önállósittassék. Minthogy Miskolcz rendezett tanácsú városnak törvényhatósággá való tényleges átalakítása (az uj szervezeti szabályrendelet jogerős megalkotása, a tisztviselők hatáskörének ós javadalmazásának, a bizottsági tagok létszámának s a bizottsági tag választó-kerületeknek megállapítása, a virilis névjegyzék összeállítása után a bizottsági tagok másik felének megválasztása, a tisztviselői kar megválasztása, stb.) gondos előkészítést és huzamosabb időt igényel: czélszerűnek tartottam a törvényjavaslatban az átalakulás tényleges időpontját 1909. január l-re tenni. (1. §.) Ekként Miskolcz városának egy egész évi időköz áll rendelkezésére, hogy ez alatt az átalakuláshoz szükséges összes előzetes intézkedéseket megtehesse. (2- §•) A város képviselőtestülete által az átalakulással kapcsolatban teendő intézkedéseket, az idevonatkozó határozatokat ós szabályrendeleket— a törvényjavaslat szerint — közvetlenül a bélügyminister hagyja jóvá. A folyó ügyekre vonatkozó képviselőtestületi határozatokat 1908. óv folyamán még természetesen a vármegye bir álja felül. (3. §.) A törvényjavaslat ugy tervezi, hogy az első alakulás alkalmával az igazoló választmány teendőit a városi tanács, a bir aló választmány teendőit a városi képviselőtestület végezze, melynek határozata ellen a közigazgatási biróság előtti eljárásnak lesz helye. (4. §.) Ez az intézkedés azért szükséges, mert az át-