Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-623. A közgazdasági bizottság jelentése "a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló 586. számú törvényjavaslat tárgyában

36 623. szám. . Egyes sajtóhibák kijavitása iránt is intézkedett a bizottság. Tan szerencsénk a törvényjavaslatot a t. Képviselőháznak elfogadásra ajánlani. Kelt Budapesten, 1907. évi október hó 28-án, a képviselőház közgazdasági bizottságának üléséből. Földes Béla s. k., Batthyány Tivadar gr. s. k., a közgazdasági bizottság előadója. a közgazdasági bisotiság emöke. Melléklet a- 623. számú irományhoz. A pénzügyi bizottság jelentése „a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az 0 Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-ikán kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló 586. számú törvényjavaslat tárgyában. Ez a szerződés képezi alapját és fő részét azoknak az egyezményeknek, a melyeket a magyar kormány az osztrák kormánynyal a Magyarország és Ausztria között fenforgó gazdasági és pénzügyi kérdésekre nézve létrehozott. A magyar kormány nagyon nehéz viszonyok közöt kötötte meg Ausztriával ezt a kereskedelmi szerződést. A vámtarifa életbe volt léptetve, a külföldi államokkal a kereskedelmi szerződések meg voltak kötve 1917-ig, ugy hogy az 1867: XII. t.-cz. által az országnak biztositott önrendelkezési jog igénybevétele erre az időtartamra rendkívül meg volt nehezítve és majdnem lehetetlenné téve, mert ha csak vamháboruba nem akart az ország keveredni az összes európai államokkal, a törvénytelenül, de tényleg létesített szerződéseket épségben fenn kellett tartania és ennek folytán az Ausztria és Magyarország közötti viszony szabályozására is egy majdnem elháríthatatlan praejudicium lett megalkotva. Az 1887 : XII. és az 1899: XXX. törvényezikkek által az 1907. év végére fentartot szabad önrendelkezési jog gyakorlatbavétele alig legyőzhető akadályokba ütközött volna. A hosszú évek során át tartó kiegyezési küzdelem, mely ezzel az egyezménynyel befejeztetett, oly fokú bizonytalanságot teremtett, mely közgazdasági életünk egész területén az ország legvitálisabb érdekeinek feldulásával fenyegetett és ha ez az egyezmény létre nem jön, nemcsak hogy közgazdasá-