Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.
Irományszámok - 1906-677. Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883:XXV. tövényczikk módositásáról és kiegészitéséről
288 677, szám. meg. Ilyen mentességet állapit meg nevezetesen az 1878: XXV. t.-cz. az osztrákmagyar bankra nézve az alapszabályok 57. czikkében. A 12. §-hoz. E §. a teljesség kedvéért átveszi a jelenlegi uzsoratörvény 17. és 18. §§-nak rendelkezéseit, ugy hogy azokat egy szakaszba foglalja össze s egyszersmind a javaslat intézkedéseivel összhangzóan szövegezi. (V. ö. jav. 2. §. 1. és 4. pontjával, 4. §-al.) E kihágás, ugy mint eddig, a kir. járásbíróság hatáskörébe fog tartozni. Kifejezett rendelkezés ebben az irányban, tekintettel az 1897: XXXIV. t.-cz. 18. §-ának IV. pontjára, nem szükséges. A 13. §-hoz. Ez a §. megállapítja az uj törvénynek a korábbi törvényhez való viszonyát és az átmeneti szabályokat. A §. első bekezdése a szokásos clausula derogatoriát tartalmazza. A javaslat tárgyi terjedelme az 1883: XXV. törvényczikknek csak első és második fejezetét érinti, ennélfogva az idézett törvényczikknek csakis 1 —18. §-ait kell hatályon kivül helyezni. Az 1883: XXV. törvényczikknek egyéb rendelkezései továbbra is hatályban maradnak. Az idézett §-ok hatályon kivül helyezése önként érthetőleg nem annyit jelent, hogy jövőre nézve egyáltalán ki lenne zárva alkalmazásuk; mert a menynyiben p. o. az uzsora az uj törvény hatálybalépte előtt követtetett el, arra a Btk. 1. §-ának második bekezdése és 2. § a értelmében ezentúl is esetteg- a hatályon kivül helyezett rendelkezések fognak alkalmaztatni. Minthogy már az 1883: XXV. t.-czikk 10. §-a is megadja a hivatalból való eljárás lehetőségét, akkor ha az uzsorának helyenkénti nagyobb mérvű elharapódzása megállapítható; minthogy továbbá a javaslat szerint — tekintettel arra, hogy az uzsora elterjedése és az elszegényedést előidéző közveszélyessége egyes községek vagy vidékek konkrét viszonyainak előzetes vizsgálata nélkül is általánosabb tapasztalati tényként jelentkezik — az uzsora miatt a jövőre minden esetben hivatalból lesz az eljárás megindítandó: a hivatalból való üldözés elvét az uj törvény hatálybalépte előtt elkövetett uzsorára is ki kellett terjeszteni, annál inkább, mert a büntető eljárás megindításának előfeltételei nem tartoznak a büntethetőségnek azon feltételei közé, a melyekre a korábbi jogszabályok a büntető törvénykönyv 2. §-a alapján alkalmazandók lennének. A hatályon kivül helyezett §-ok között van az 1883:XXV. t.-czikk 7. §-a, mely az uzsora eseteiben az eljárásra a kir. törvényszék hatáskörét, és a 15. §., mely a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvét állapítja meg. Az idézett §-ok hatályon kivül helyezése azonban sem a hatáskör, sem a bizonyítékok szabad mérlegelésének kérdése tekintetében változást nem von maga után. E részben jövőre az általános szabályok lesznek irányadók. A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897: XXXIV. t.-cz. 17. §-ának 1. és 4. pontja értelmében kétségtelen, hogy ugy az uzsora bűntette miatt, mely az idézett törvényczikk 15. §-a szerint az esküdbiróság hatáskörébe utasítva nincs, mint az uzsora vétsége miatt, mely az idézett törvényczikk 18. §-a szerint a járásbíróság hatáskörébe nincs utasítva, a bűnvádi eljárás a