Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-677. Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883:XXV. tövényczikk módositásáról és kiegészitéséről

677. szám. 287 geszthető. Magától érthető tehát, hogy a szakasz rendelkezései nem nyernek alkalmazást abban az esetben, a midőn a polgári eljárás, ideértve a végrehajtási eljárást is, a büntető eljárás megindításakor már be volt fejezve, illetőleg már felfüggeszthető nem volt. Ebben az esetben az adós a marasztaló polgári Ítélet ellen a büntető itélet alapján csak az általános szabályok szerint élhet perujitással. A 11. §-hoz. A javaslatnak az uzsora büntethetőségét és az uzsorás ügylet semmisségét tárgyazó rendelkezései a büntetőjog és a magánjognak az ügyletek érvényének általános feltételeit megállapító határozmányai körébe tartoznak és feltétlen jellegű elvet emelnek érvényre. Ehhez képest természetszerűleg kihatnak a speciális jogokra és igy nevezetesen a kereskedelmi ügyletekre is. Minthogy azonban a javaslat súlyt helyez arra, hogy a kereskedelmi forgalom biztossága csorbát ne szenvedjen és a kereskedelmi forgalom szabadsága a szükséges mértéken túl ne korlátoztassék, a jelenlegi uzsoratörvény 16. §-a nyomán kiveszi a törvény hatálya alól az olyan kereskedelmi ügyleteket, a melyek által a fél a vagyoni előnyt bejegyzett kereskedő terhére kötötte ki vagy szerezte meg. Ugyancsak a jelenlegi törvény (4. §.) nyomán ki van véve évi nyolcz százalékot meg nem haladó kamatnak kikötése vagy szerzése, a kamatot abban a tágabb értelemben véve, a melylyel azt az 1877 : VIII. t.-cz. 2. §-a felruházza. A kamat közelebbi meghatározása végett az 1877: VIII. t.-cz.. 2. §-ára történő utalás mellett szükségesnek mutatkozott a hitelintézetek által a kamaton felül különféle elnevezések alatt szedett vagyoni előnyök tekintetében is kifejezett rendelkezést felvenni. Gyakran merültek fel ugyanis panaszok, hogy kisebb hitelintézetek az általuk kötött uzsorás ügyletek e jellegének palástolása végett a nyolcz százalékot meg nem haladó kamaton felül a legkülönbözőbb czimeken oly összegeket számítanak fel a velük szerződő félnek, melyek a kikötött kamatlábat annak többszörösére emelik. Jóllehet már az 1877: VIII. t.-cz. idézett 2. §-a kifejezetten kimondja, hogy a kamatba a kötbér, üzletdíj, megtérítési összeg és mindennemű melléktartozás is beszámítandó, mégis az egyes hitelintézetek által ily czímeken kikötött vagy szerzett vagyoni előnyök eddigelé az uzsora-törvény alkalmazásában többnyire nem vétettek figyelembe, főként abból az okból, mely ily díjak szedése az illető intézetek alapszabályaiban kifejezetten meg volt engedve s ily módon egyes hitelintézetek kölcsöneik után büntetlenül szerezhettek 8°/o-ot gyakran többszörösen meghaladó vagyoni előnyöket. Minthogy ez az ok nem szolgáltat jogszerű alapot arra, hogy ezeknek az intézeteknek az e vagyoni előnyök beszámításával uzsorás jellegű ügyletei a törvény hatálya alól kivétessenek, a törvényjavaslat ebben az irányban kifejezetten rendelkezik. Az említett intézetek által kikötött mellékszolgáltatások közül csakis az oly mellékszolgáltatások tekintetében szükséges e részben kivételt tenni, a melyek, (mint például a bélyegilletékek) már a törvénynél fogva is az intézettel szerződő feleket terhelik. Magától érthető egyébiránt, hogy a nyolcz százalékot meghaladó kamat kikötése magában véve még nem feltétlenül uzsora és nem állapítja meg szükségképen a feltűnő aránytalanságot. Ez az ügylet risikójának és a kamat nagyságára befolyással biró egyéb körülményeknek számbavételével lesz csak megállapítható. A §. harmadik bekezdése kétségek elhárítására kimondja, hogy az uzsoratörvény nem érinti azokat a törvényes határozmányokat, a melyek a kamatláb magasságát korlátozó törvényes intézkedések hatálya alól mentességet állapítanak