Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-677. Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883:XXV. tövényczikk módositásáról és kiegészitéséről

677. szám. 271 De nincs is igazolva, hogy a visszaélések érintett esetei feltétlenül egyenlő szempont alá helyeztessenek a hitel nyújtásával és a követelés utólagos módosításával vagy megszüntetésével űzött visszaélésekkel. Az a fél, a ki a szükséges gazdasági javakat az ellenértéknek nyomban való szolgáltatásával képes megszerezni, többnyire nincs abban a kényszerítő helyzetben, mint az, a ki szükségletét csak hitel segélyével képes fedezni, vagy az, a ki egy terhes kötelemből akar szabadulni. Ily kényszerítő, befolyások hiányában pedig kevésbbé van tere a kiaknázó tevékenységnek. A javaslat ezért a büntető megtorlást csakis akkor látja igazoltnak, ha valaki tervszerű számítással használja ki a nála gyengébb fél kedvezőtlen helyzetét aránytalan hasznok szerzésére; mert a tervszerű eljárásban nemcsak fokozottabb gonosz szándék jut érvényre, de lényegesen meg van a másik félre nézve nehezítve a kiaknázás elleni védekezés lehetősége is. Az, a ki agressiv, támadó fellépéssel, tehát a szerződéskötés alkalmának czélzatos keresésével, a szerződés feltételeinek a kihasználást biztosító megszabásával vagy egyébként eleve megállapított terv szerint tör a másik fél gyengeségének kiaknábizonyára nem érdemel kíméletet és nem helyezhető egy vonalba azzal, a ki csak a kínálkozó alkalommal élve zsákmányolja ki a másik fél helyzetét és lépi túl a jogos haszonszerzés határait. III. A mi az uzsora büntetendő cselekményének minősítését és büntetését illeti, a javaslat az alapesetekre nézve megtartja a. jelenlegi törvény minősítését és büntetési tételeit s csakis az uzsora kvalifikált eseteiben tér el tőle annyiban, hogy ezeket az eseteket bűntetté nyilvánítja s börtönbüntetéssel sújtja. Egyébiránt a javaslat nem annyira a túlszigortól, hanem attól vár kedvező eredményt, hogy az uzsorás jellegű visszaélések a gazdasági élet és a magánjogi ügyletek egész körében megbélyegezve lesznek. Különösen a pénzbüntetés mértékének jelentékeny emelésében, a milyen pl. a svájczi büntető törvénykönyv javaslatában (84. art. 30.000 frank) erre nézve ajánltatik, a javaslat nem látja a kiegyenlítésnek oly hatályos eszközét, a mely ennek a büntetési nemnek büntető törvénykönyvünkben megszabott maximális mértékétől (1878. évi V. t.-cz. 26. §.) való eltérést is igazolhatná. A sértettre nézve ennél sokkal hatályosabb eszköze a védelemnek a vagyoni felelősségnek azon szigorúbb mértéke, melyet a javaslat az uzsorás ellen megállapít. (6—9. §§.) Az uzsora legsúlyosabb eseteiben a kiutasításnak, mint mellékbüntetésnek tágabb körben való alkalmazása hatályos eszköznek mutatkozik az uzsora elterjedésének meggátlására. (2. §. utolsó bekezdés.) Az uzsora azon eseteiben, melyek engedélyhez kötött ipar vagy foglalkozás gyakorlása körében követtetnek el, kedvező hatást vár a javaslat, az illető ipar vagy foglalkozás folytatásától való időleges eltiltásnak, mint mellékbüntetésnek alkalmazásától. (3. §.) A mi az uzsora minősített eseteinek körét, az uzsorás követelést megszerző harmadik személy büntethetőségét és az uzsorás büntetlenségének feltételeit illeti (2., 4. és 5. §.), a javaslat lényegileg megegyez a mai jog álláspontjával. IV. A javaslat elejti az uzsora büntetendő cselekményének inditványi jellegét; az tehát összes eseteiben minden, korlátozás nélkül hivatalból lesz üldözendő. Ezt ugyan a javaslat kifejezetten ki nem jelenti, minthogy azonban büntető törvényünk szerint minden bűncselekmény miatt hivatalból indítandó meg az eljárás, hacsak ez kifejezetten a sértett fél indítványától függővé téve nincs: ily kivételes rendelkezés hiányában a hivatalból való üldözés szabálya fog állani. A hivatalból való üldözés elvét kiterjeszti a javaslat az új törvény hatályba léptéig elkövetett vétségekre is, a melyek miatt az eljárás az új törvény hatályba lépte után lesz megindítandó. (13. §. második bekezdése.)