Képviselőházi irományok, 1906. XIX. kötet • 621-683., LXXXVI-XCVII. sz.

Irományszámok - 1906-677. Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883:XXV. tövényczikk módositásáról és kiegészitéséről

272 677. szám. V. A magánjogi következmények kiterjednek minden olyan szerződésre, a mely az uzsorás jelleget megállapitó" ismérveket, jelesül az e részben irányadó alanyi és tárgyi mozzanatokat feltünteti, tekintet nélkül az ügylet nemére és az uzsorás ténykedés módjára és igy tekintet nélkül arra, fenforognak-e az uzsora büntethetőségéhez megkívánt különös előfeltételek, nevezetesen: a hitelnyújtás, teljesítésre engedett halasztás, fennálló követelés módosítása vagy megszüntetése, vagy a kihasználás tervszerűsége. Az ily szerződés általában véve semmis (6. §.). A javaslat ennek kimondásával megvonja a jogi hatályt az oly ügyleti ténykedéstől, mely a jó erkölcsökbe ütközik és ez által szigorú erkölcsi elvet visz be a gazdasági élet ügyleti forgalmába. Ennek a szélesebb körű védelemnek megfelelően tágabb keretben szabja meg a javaslat a szerződés semmisségének következményeit is. Jelenlegi jogunknak inkább csak a hitelügyletek körére illő ide vonatkozó rendelkezései e czélnak többé nem felelhetnek meg. A javaslat a semmisség általános következményeinek megfelelően az alaptalan gazdagodás elveinek érvényre emelésével kölcsönösen visszatérítésre kötelezi a feleket; a visszatérítés mértéke és terjedelme tekintetében azonban méltányos figyelemmel van a felek ügyleti szerepére s a sérelmet szenvedett fél helyzetét egyrészt a visszatérítés mértékének enyhébb megállapításával, másrészt annak kimondásával könnyíti meg, hogy a bíróság a sérelmet szenvedett félnek bizonyos esetekben a visszatérítés teljesítésére méltányos halasztást adhat (7. §.). Ennek kapcsán a javaslat arról is gondoskodik, hogy az a fél, a ki a semmis ügyletből kifolyóan váltót vagy hasonló természetű más okiratot állított ki, az ebből származható hátrányoktól lehetőleg mentesittessék (8. §.). VI. A javaslat elejti a jelenlegi törvénynek azt az álláspontját, mely szerint a szerződés rendszerint csak a bűnvádi eljárás során az uzsorának a büntető bíróság által történt megállapításával kapcsolatban mondható ki semmisnek. A büntetőjogi és a magánjogi következményeknek összekapcsolása igen sok esetben megnehezíti a szenvedett sérelem magánjogi orvoslását és elvileg sem igazolható, annál kevésbbé, mert a javaslat álláspontja szerint ú szerződés semmissége tágabb körben következhetik be, mint az uzsora büntethetősége. Az a kérdés, hogy mennyiben vonható be a büntető perbe a magánjogi következmények megállapítása, viszont mennyiben bírhatnak befolyással a polgári perre nézve a büntetendő uzsora jelenségei, az idevágó általános eljárási szabályok szerint lesz megoldandó (V. ö. 1896 : XXXIII. t.-czikk 5., 6., 486. és köv. §?;., 1868 : LIV. t.-czikk 10. §., 18'. 3 : XVIII. t.-cz. 44. §.). Arra az esetre nézve, a mikor a büntető és polgári eljárás egyidőben van folyamatban, a javaslat az emiitett szempontból a sértett fél hatályosabb megoltalmazása végett kivételes szabályokat állit fel (10. §.). VII. A javaslat megfelelő módon sújtja a gazdasági élet terén előforduló mindazokat a súlyosabb visszaéléseket, a melyeknél az egyik fél gyengesége aránytalan haszon szerzésére kizsákmányoltatik. A javaslat rendelkezései alá fognak esni nevezetesen a gabonaelővételi ügyleteknek az utóbbi időben sok oldalról panaszolt uzsorás jellegű eselei is. Viszont azonban a javaslat nem kívánja érinteni azokat az elővételi ügyleteket, a melyeknek létesítésénél az uzsorás jelleget megalapító mozzanatok fenn nem forogtak és a melyeknek teljesítése esetleg csak a viszonyok későbbi alakulása következtében vált a kötelezett félre nézve túlságosan terhessé. Egyáltalán a javaslat már tárgyánál fogva sem tekinti feladatának, hogy egyes gazdasági és társadalmi osztályok érdekében a fennálló szabályoktól eltérő-