Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.
Irományszámok - 1906-597. Törvényjavaslat a földadókataszter kiigazitásáról és a földadó százalékának megállapitásáról
28 597. szám, törvényczikkek értelmében — fizetett adó visszatérítések a földadónál 3,6-39 432 koronával, az elemi károk folytán adott adóelengedések pedig — az 1895—1899. évi átlag szerint — 2,190.375 koronával, igy összesen 5,829.807 koronával csökkentik a contingenst. Földadókataszterünk, mint általában minden kataszter, csak átlagokkal dolgozik; átlagszámításon épült fel az egész munkálat, midőn a föld tiszta hozadékául vette: a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermésnek értékét, levonván belőle a gazdálkodás rendes költségeit és pedig az 1875-iki alaptörvény 17 — 19. §-aiban megállapított átlagok szerint. Azonban a gazdálkodásnak bár lassan, de folytonosan haladó átváltozásai és általában az egyéniségnek a gazdálkodás terén és ennek eredményében való határozottabb előtérbelépése, a helyi viszonyok és a közlekedési hálózat átalakulásai, a földtermékek világpiaczi árának módosulásai, a termelési költségek különbözősége, mind oly tényezők, a melyek a kataszteri munkálatokat az idő haladtával mindinkább elavulttá teszik ós a kataszternek a megalkotás pillanatában is csak viszonylagos igazságait értékökben évről-évre mindjobban csökkentik. És az idő fejlődése, a modern technika vivmányai, a viszonyok mindgyorsabb átalakulása szükségképen azt idézi elő, hogy minden kataszter viszonylagos becse is folyton csak rövidebb ós rövidebb időre fog szólni, a mint ezt a külföldi törvényhozásoknak a földadókataszter revisiójáról szóló intézkedéseiből is látjuk. Ebből a tagadhatatlan természeti és gazdasági jelenségből kiindulva, a földadó mai terhének megítélése szempontjából rá kell mutatnom köztudomású tényre is, hogy nagy költséggel készült földadó-kataszterünk már eredetileg is aránytalanságokat foglalt magában. Növelte még ezt az aránytalanságot az 1875 : VII. t.-cz. 1. §-ának ama rendelkezése, mely a földbirtok tiszta jövedelmének változhatatlanságát biztosítja egy uj szabályozásig. Ennek folytán: a) a tiszta jövedelmi fokozatokban némely helyeken beállott eltérések egyáltalában nem vétettek eddig tekintetbe; b) az állandó természetű mívelési ágváltozások és az osztályba sorozás eredeti tévedései vagy későbbi átváltozásai pedig legfeljebb ott nyertek kiigazítást, a hol időközben tago-dtás, birtokrendezés stb. folytán uj munkálatok készültek, vagy ott, a hol a művelési ágváltozás bejentetett. Ezeken a bajokon akarok a földadókataszter revisiójával segiteni ós ez által annak elértéktelenedett részeit pótolva, a katasztert a maga egészében czéljának ismét megfelelővé tenni. Az állandó természetű mívelési ágváltozásoknak figyelembevétele, az osztályba sorozás és a tiszta jövedelmi fokozatok arányt'ilanséigainak kiigazítása tárgya a jelen javaslatnak, a melynek szükséges volta évek óta mind mélyebb gyökeret vert. a közvéleményben is ós került fel«zinre az országgyűléshez benyújtott kérvényekben és feliratokban. Egyes külföldi államok, nevezetesen pedig Ausztria földadórevisiójában látjuk: mily nehéz határt szabni annak, hogy a revízió során tulaj dónk épen egészen uj kataszter ne készüljön, hogy elkerültessók az alaptörvényben szabályozott annak az eljárásnak megismétlése, mely az ország egész területén uj tiszta jövedelmi fokozatok felállítására ós az egyes parczellák egyenkénti bebecslésére vezet. »Ha egy ujabb kataszteri munkálat vitetnék is keresztül — mondja gróf Lónyay Menyhért volt hivatali elődöm a földadó reformja tárgyában 1869-ben egybehívott, bizottsághoz intézett emlékiratában, — ez a munkálat a mellett, hogy keresztülvitele sok időt és tetemes költséget vesz igénybe, bizonyára mindazon hiányokban is szenvedni fog,
