Képviselőházi irományok, 1906. XXVIII. kötet • 598-620. sz.

Irományszámok - 1906-597. Törvényjavaslat a földadókataszter kiigazitásáról és a földadó százalékának megállapitásáról

597. szám. 29 melyek .mindenütt előfordulnak, hol több ezerre menő különböző egyén, különböző módon és különböző viszonyok között működik közre, kitéve az egyesek saját érdekéből folyó fólrevezetési igyekezetének és az adóteher leszállítására irányzott törekvésének; minélfogva ezen ujabb munkálat sem lenne ment azon tökéletlenségektől és aránytalanságoktól, melyek- a korábbi kataszteri munkálatnak is épen árnyékoldalát képezik.* A hogy ez az állitás igaz volt ezelőtt négy évtizeddel, ép ugy megállja helyét ma is. Nincs tehát szükség ] arra, hogy a revisió során teb'esen uj kataszter készüljön'mindenütt, mert azokat a kisebb tévedéseket, melyek ily nagy munkálatnál soha el nem kerülhetők, a jövedelemadó lesz hivatva létminimumával és fokozatos scalajával kiegyenlíteni, a melynél már nem a kataszteri, hanem a valóságnak mégfelelőleg kimunkált jövedelemnek adó alá vonása a főczól. Ezek a szempontok vezettek akkor, midőn ' a) az uj tisztajövedelmi fokozatok felállítására és b) az osztályba sorozás aránytalanságainak megigazitására irányuló kérvényező jogot, illetőleg javaslattételt a törvényhatóságon ós a pénzügyi hatóságokon kívül csakis a községi elöljáróságnak (városi tanácsnak) adom meg, s a javaslatoknak érdemleges elbírálását — a vármegyei és az országos földadóbizottságok véleményének meghallgatásával — a pénzügyministernek tartom fenn. Ezen megoldás — nézetem szerint — nemcsak az egész községnek (városnak) mint ilyennek, de egyes lakosainak érdekeit is teljesen fedi, mert utóbbiak indokolt sérelmeiket közvetlen elöljáróságuknál előadhatják, a mely azután ugy az összeségnek, mint az egyeseknek érdekeit lesz hivatva képviselni. Viszont a pénzügyminister egyoldalú döntését ellensúlyozza a két bizottság véleményének kötelező meghallgatása. A földadókataszter időnként ismétlődő re visi ójának szükséges volta a külföldi törvényhozások felfogásában is megnyilatkozik. így Ausztriában, a hol épen a földadót mintaszerűen kezelik, a földadó szabályozásáról szóló 1869. évi május 24-ón kelt törvény 41. §-a kimondja, hogy a földadókataszter — ennek teljes befejezése után — 15 évről 15 évre minden országban egyidejűleg revisio alá veendő. A revisiot Ausztria, az 1895. évi január 1-én és az 1896. évi július 12-én kelt törvényei alapján sikerrel végre is hajtotta. Törvénybe van iktatva a földadómunkálatok bizonyos periódusokban való rsvisiója Francziaországban, Belgiumban és Elszász-Lotharingiában is. A porosz földadó-törvény ugj^an nem rendelte el a földadókataszternek ismétlődő revisioját, de épen ezért lett a földadó kivetése Poroszországban igazságtalanná és a kataszter elavulttá, a mit a porosz pénzügyminister az 1892. évben az adóreformokra vonatkozó emlékiratában elismert s kiemelte, hogy csak megközelítőleg egyenletes teherelosztás elérése végett szükség volna arra, hogy a földadó tiz évi periódusokban revisio alá vétessék. Ennek az eljárásnak törvényhozási elrendelése csak azért maradt el, mert Poroszország a földadót, mint állami adót elejtette s a községek háztartásába utalta át. Befejezésül még csak azt jegyzem meg, hogy a földadó eddigi contingensét elejtve, az 1881. évi XL. t.-cz. 2. §-ában foglalt rendelkezéshez képest a földadó százalékos kulcsának törvénybeiktatását hozom javaslatba. A földadó revisiója során az eddigi 25-5°/o-os kulcsot 20°/o-ban vélném megállapítani azért; hogy ez által a földre nehezedő adóteher arányba hozassék a többi adónem terhével. Azt hiszem, hogy a kulcsnak ez a mérséklése ,elviselhetlen veszteséget nem jelent, s hogy az eddigi 300 millió K tiszta jövedelem a