Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-583. Törvényjavaslat a hatásköri biróságról

583. szám. 71 benyújtására is jól megfontolt okokból ügyvédi kényszert kell felállítani. Az a költség tehát, amibe az ügyvédi képviselet a félnek kerül, legtöbbször a per tárgyának csekély értékét is felülmúlná. Szegényvédö ügyvéd kirendelését sem nyerhetné könnyen el a szegény fél, mert még abban a kérdésben is hatásköri vita állhat elő, hogy melyik hatóság intézkedjék a szegény védő kirendelése iránt. Nyilvánvaló tehát, hogy a hatásköri összeütközésnek hivatalból való elintézése a fél érdekében elönyösebb. Az utánjárás nehézkessége és költségessége sokszor arra vinné a felet, hogy inkább lemond jogának érvényesítéséről, mint hogy az azzal járó nehézségeknek kitegye magát. Nem szabad itt azt sem figyelmen kivül hagyni, hogy olyan ügyek is vannak, amelyekben magánfél nincs; tehát a hivatalból való elintézés egyáltalában mellőzhetetlen. A közigazgatási eljárás hatáskörébe tartozó kihágási eljárásban a közvád képviseletéről ez idő szerint nincs gondoskodás, a hivatalból üldözendő, idetartozó kihágások esetében tehát nincs fél, aki hatásköri panaszt emelne. Távol levő, de gondnokság alá nem helyezett, ismeretlen helyen tartózkodó felet illető pénzösszeg letéti őrzése körül is többször merült fel gyámhatóság és bíróság között hatásköri összeütközés; "ha ily esetben hivatalból nem történnék meg annak az elintézése, az összeütközés elintézetlenül maradna, mert az érdekelt fél az ügyről nem tud semmit, és igy hatásköri panaszt nem is emelhet. A hatásköri per jogi természetére nézve előadott indokok még erösebben szólnak amellett, hogy a pozitív összeütközési esetek is hivatalból intéztessenek el. ; Különösen aggályos az a rendszer, hogy a közigazgatási hatóságok, ministerek, bármely bírósági eljárást a közigazgatási hatáskör sérelme czimén akár polgári, akár büntető ügyben megakaszthassanak és pedig minden hatósági határozat nélkül egyszerű megkereséssel még akkor is, ha a fél az ügyet a közigazgatási utón nem tette folyamatba. A birői eljárás garantiáinak és a bírói jogvédelem biztonságának erős sérelmével járhat az. Nem fogadható el helyesnek az az érvelés sem, hogy a birői hatalmi körön azzal, hogy a bíróságnak panaszemelési joga nincs, sérelem nem esik és ezt gyakorlati okok sem követelik. A javaslat felfogása szerint súlyos sérelem esik a birói eljárásban rejlő alkotmányos biztosítékokon akkor, ha törvény szerint birói útra tartozó ügyet közigazgatási utón intéznek el. Az az érv, hogy a bíróság csak a fél kérelmére jár el,, nem indokolhatja a hatásköri panasznak csak a közigazgatási hatóságra szorítását. A közigazgatási hatóságok hatáskörébe is számtalan olyan magánjogi és büntetőjogi ügy tartozik, amelyekben a közigazgatási hatóság is csak a fél kérelmére járhat el. Ezeket az ügyeket tekintve, a közigazgatási és a birói hatóságok között e részben semmi különbség sincs, már pedig a hatásköri összeütközéseknek túlnyomó nagy részében éppen ezek az ügyek adják az összeütközés anyagát.