Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-583. Törvényjavaslat a hatásköri biróságról

n 583. szám. Mindezeket fontolóra véve, a javaslat az összeütközés esetének hivatalból történő elintézését állitja fel szabályul. A külföldi törvényhozások példáját nem tartja irányadónak a javaslat. A hatásköri összeütközési eseteknek az anyaga a legtöbb államban különbözik a miénktől. Talán sehol sincs annyi magánjogi, tehát tulajdonképen birói utra tartozó ügy, közigazgatási utra utasítva, mint nálunk. A hatásköri összeütközések bíróságának elintézési köréből több helyütt a büntető és a peren kivüli ügyek ki vannak zárva, szóval a külföldi viszonyok a miénktől sok tekintetben eltérnek. Következéskép a külföldi minta követése épen nem indokolt. Ellenben nyomós érv meríthető a hivatalból történő elintézés mellett abból a körülményből, hogy a bíróságok között felmerült hatásköri összeütközési eseteket mind ma, mind pedig az új polgári perrendtartási javaslat szerint hivatalból kell elintézni és hogy a hatásköri összeütközések ministertanácsi elintézése is már négy évtized óta hivatalból történik. Ennek helyességét az eddigi gyakorlat eléggé bizonyítja s az elintézés e módja ellen soha panasz nem merült föl. Ehhez járul végül annak a megfontolása is, hogy a hivatalból való elintézés elfogadása a panaszemelésre jogosítottak körének meghatározását és több aprólékos szabályt fölöslegessé tesz, és így nem csak a törvény szerkezetét teszi egyszerűbbé és világosabbá, hanem annak gyakorlati alkalmazását is megkönnyíti, gyorsítja és olcsóbbitja. A 8. §. kötelességévé teszi a hatóságnak, hogy amint a hatásköri összeütközés felmerültét észleli, az összes iratokat haladéktalanul terjessze fel közvetlenül a hatásköri bírósághoz. A felterjesztő hatóság rendszerint az ügyben utoljára eljáró hatóság lesz, mert ennek az előbb eljáró hatósággal ellentétes határozata fogja az összeütközést előidézni. Hogy az összeütközés mikor merül fel, azt a 7. §. világosan kifejezi. A felterjesztő hatóság nem csak saját iratait, hanem a másik hatóság iratait is köteles felterjeszteni, és amennyiben azokat már előbb nem szerezte volna be, a felterjesztés czéljából a másik hatóságtól be kell szereznie. Minthogy a hatóság hivatalból köteles az ügyet a hatásköri bírósághoz felterjeszteni, az is önként értetik, hogy a fél nincs elzárva attól, hogy az ügyében felmerült összeütközést a hatóságnak tudomására juttassa és hogy a hatóság ily esetben is köteles a tudomására jutott esetre vonatkozó iratokat felterjeszteni. A javaslatnak azzal az alapelvével szemben, hogy a hatásköri összeütközéseket a fél kérelme nélkül hivatalból kell elintézni, a kivételeket a 26. §. tartalmazza. -,; • •• ,

v-,,: <*--/ "- -.> 9. §. . -'' Az a hatóság, amelynél az összeütközés felmerült, nyomban köteles az ügyben eljárt másik hatóságot értesíteni és az illető ministernek erről az összeütközésről jelentést tenni. A másik hatóság értesítése a 10. §-ban meghatározott következmények alkalmazhatása végett, a ministerhez való jelentés pedig a felügyeleti jog szempontján kivül azért szükséges, hogy a minister, aki a hatásköri bíróság tárgyalásán kiküldöttje