Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.
Irományszámok - 1906-587. Törvényjavaslat az 1851. évi vasuti üzleterendtartás hatályának további fenartásáról, valamint a mustra- és mintaoltalom ideiglenes szabályozásáról
558 587. sz;ám. Melléklet m 587. számú irományhoz. Indokolás „az 1851. évi vasúti üzletrendtartás hatályának további fentartásáról, valamint a mustra- és mintaoltalom ideiglenes szabályozásáról" szóló törvényjavaslathoz. A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával a két állam kereskedelmi és forgalmi viszonyainak rendezéséről' szóló szerződés kapcsán két irányú intézkedés válik sürgősen szükségessé. Az egyik az 1851. évi vasúti üzletrendtartás hatályának fentartása; a másik a minta- és mustraoltalmi ügyek ideiglenes rendezése. Mindkét ügy ugyanis kiesik az emiitett szerződés következtében a közösen intézendő' ügyek sorából és igy részünkről saját hatáskörünkben egyoldalulag intézendő. Az 1867. évi XVI. törvényczikkel beiktatott vám- és kereskedelmi szövetség VIII. czikke megállapította, hogy az 1851. évi november hó 16-án kibocsátott vasúti üzletrendtartás hatálya mind a két állam területén változatlanul fentartassék mindaddig, mig kölcsönös egyetértéssel mind a két államra nézve egyforma módon megváltoztattatni nem fog. Ez a megállapodás az 1878. évi XX. és az 1887. évi XXIV. t.-czikkek által is érvényre emeltetett. Czélzata és indoka e megállapodásnak az volt, hogy egyrészről Magyarország és Ausztria területére kiterjedő vasutak részére az azok egységes engedélyokmányaiban alaptörvényként idézett vasúti üzletrendtartás továbbra is érvényben maradjon s hogy másrészről az üzletrendtartás utján mindkét állam vasutjainak kezelésére nézve oly egyöntetű szabály tartassék fenn, mely a forgalomnak a közös védelem és az általános közforgalmi érdekek szempontjából kívánatos egyöntetű lebonyolítását biztosítsa. Azóta mind a két irányban lényeges változások álltak be. Egyrészt ugyanis a mindkét állam területét érintő vasutak egységes és közös volta államosítások, illetve megváltások következtében vagy egészen megszűnt, vagy a két államhoz való viszonyuk tüzetesebben akként rendeztetett, hogy azok igazgatására és kezelésére nézve az üzletrendtartás közösségének fentartása, a föfelügyeleti hatósághoz való viszony szabályozása szempontjából, azzal a jelentőséggel, mint korábban, többé nem bir. Másrészt a mi a közös védelem és az általános közforgalom szempontjait illeti, a melyek mindkét állam területén az összes vasutak forgalmi szolgálatának egyöntetű alapelvek alapján való lebonyolítását igénylik, ezekre nézve az 1851. évi vasúti üzletrendtartás kielégítőnek nem bizonyulván, már 1877-ben, illetőleg 1878-ban