Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-582. Törvényjavaslat a magyar királyi közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztéséről

40 582 szám. meg nem. tartása, a közgyűlési többség meghamisítása czimén)' felülbírálhassa' • a' minister. Igaz, hogy ekként egészen szabályellenesen létrejött közgyűlési határozatod, is kerülhetnek a közigazgatási biróság elé. Ez azonban mindenesetre kisebb-baj, mint aminő veszélyt rejtene magában a kormány felülvizsgálati jogának bármilyen , ezimen való fentartása. A panaszjog minél. biztosabb érvényesithetése' érdekében kívánatosnak 'mutat- kőzik az illető közgyűlési határozat alaki szempontból való felülbírálásának és a panasz alaki okból való visszautasításának jogát is kizárólag birói hatáskörbe; utalni. ' - : A. 10. §-hoz. V. Ez a §. tüzetesen megállapítja azokat az eseteket, melyekben a bizottsági tagok felerésze a panasz jogával élhet. Ez a szabályozás megfelel a bizottság felét illető panaszjog már. körvonalpzott jellegének. A panaszjog alanya első sorban a közgyűlés levén, a felerész panaszjóga akkor, ha tartatott a panasz kérdésében dönteni hivatott közgyűlés, az utóbbinak magatartásához igazodik. Vagyis ha a közgyűlés panasz emelését határozta el, a felerész számára a panaszjog meg nem nyilik, mert teljesen felesleges és értelem nélküli lenne, hogy. a törvényhatósági bizottság egyetemének panaszával párhuzamosan ugyanazon bizottság egy részét is panaszra jogosítsuk. Ép igy nem lehet a bizottsági, tagok felét .panaszjoggal .felruházni akkor, ha a közgyűlés azt határozta, hogy az illető rendeletet, határozatot, intézkedést panaszszal meg nem támadja. A törvényhatósági bizottság egy — bármily tekintélyes számú tagból álló — része nem helyezkedheíik szembe magának a közgyűlésnek kifejezett akaratával.. . . . - .- • Panaszt emelhet azonban a bizottsági tagok fele a 10. §. a) pontja szerint akkor, ha- a megtartott bizottsági közgyűlés, bár erre alkalma nyilt, a panasz emelése ; kérdésében nem határozott. ... ,.'.,'•- ..,-.,... * Ilyen eset lehet az, midőn a bizottság közgyűlése az - illető • ügyet sza-báiy- , szerűen tárgyalja, anélkül azonban,, hogy a sérelmet észlelné s hogy igy a .panasz , emelésének kérdése egyáltalán felmerülne. .- • - . - .- , Azonban az. a) pont nem csupán, azokat az eseteket tartja szem. előlt^ midőn a bizottsági közgyűlésnek panaszemelésre olyan értelemben nyilik . alkalma, -hogy ; akaratát...akadály , nélkül határozatim, foglalhatja, azonban, ezt elmulasztja.-Azokban az esetekben is panaszjogot akar adni a bizottsági tagok, felének, midőn a közgyűlésnek • alkalma nyílik ugyan a szabályok értelmében a határozathozatalra, mert ennek ügyrendszerű .feltételei fenforognak, azonban valamely gátló körülmény folytán^ melynek. forrása akár a közgyűlés vezetőjének eljárása, akár más tényező jogosulatlan beavat- ; kozása, akar a tagok magatartása .lehet, a szabályszerű határozat nem jöhet létre. Kérdés támadhat az iránt, is, vajon a szóban levő §. a) pontjában említett.; eset áll-e be. akkor is, midőn a bizottsági közgyűlés a-panaszemelés kérdésében a határozást önként elhalasztja (pl. az ügyet a napirendről leveszi, s a következő közgyűlés napirendjére tűzi ki.) ..."•; - . ' -- .•-. Minthogy ily esetben a bizottsági közgyűlés fentartotta a maga részére a kérdés eldöntését, s csak akarata nyilvánításának időpontját tűzte ki későbbre, a bizottsági tagok felét, illető panaszjog érvényesítése ez, esetben nem állana ossz- , hangban a törvényjavaslatnak azzal a czélzatával, hogy ez a jog a törvényhatóság panaszjogának pótlására van hivatva, s hatályossá csak akkor válik, ha a bizottsági közgyűlés akarata tőle nem függő körülmények miatt nem nyilvánulhatott. , Különben a határozathozatalnak mesterséges halasztgatását az, érdeklődőknek ci esetben is módjukban van megakadályozni azzal, ha a 8. §. értelmében közgyűlés összehívását kérelmezik. •Á b) pont arra az esetre adja meg a panaszjogot, ha a' 8. §.. szerint kérelmezett közgyűlés a törvényes határidőben (8 napon belülj meg\ nem tartatqH, miről már volt szó a 8. §. indokolásában.