Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-582. Törvényjavaslat a magyar királyi közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztéséről

582. szám. 39 határozni hivatott közgyűlés további 8 nap alatt összeüljön, illetőleg ha erre az időre különben is lenne közgyűlés összehiva, a kérdést ez elé terjeszti, még ha az ügy nincs is a tárgysorozatba felvéve. Sürgős esetekben azt a jogot is meg akarja adni a törvényjavaslat a törvényhalóság első tisztviselőjének vagy helyettesének, hogy a közgyűlést 8 napi határidőre már a jelentés elküldésével egyidejűleg összehívhassa. Ezt a szabadságot a törvényhatóság első tisztviselőjének főként azért szükséges megadni, hogy különösen fontos esetekben a panasz biztosabban legyen a 15. §-ban megszabott határidőn belül, vagyis a végrehajtást felfüggesztő hatálylyal emelhető. Természetesen a törvényhatóság első tisztviselője, aki ezzel a jogával belátása szerint élhet, számításba fogja venni azt is, hogy mennyiben remélhető a sérelemnek a minister által való orvoslása, s a közgyűlést a minister válaszának vétele előtt csak akkor fogja összehívni, ha az orvoslásnak ez utóbbi módját kérdésesnek tartja. A közgyűlés összehívását a szóbanlevő esetekben — ép ugy, mint a 8. §. esetében — a törvényjavaslat kizárólag a törvényhatóság első tisztviselőjének vagy helyettesének jogkörébe utalja, holott más esetekben az összehívás a rendes szabály, nevezetesen a Vármegyei Ügyviteli Szabályzat 52. §-a szerint a főispán intézkedéséhez képest és az általa megjelölt időre történik. A törvényjavaslat azzal, hogy a közgyűlés összehívását ily esetekben kivonja a főispán (főpolgármester) befolyása alól s azt az önkormányzat saját közegére bizza, szintén fokozni kívánja a törvényhatóság jogainak védelmére vonatkozó eljárás biztosítékait. A 8. §-hos. A jelenlegi törvények (1886: XXI., 1872: XXXVI. t.-ez.) nem biztosítják a törvényhatósági bizottság tagjainak azt a jogot, hogy kérelmükre a közgyűlés összehivassék. A törvényjavaslat jelen §-a meg akarja adni ezt a jogot a bizottsági tagok egyhatodának, kizárólag abból a czélból, hogy valamely rendeletnek, határozatnak vagy intézkedésnek a törvény alapján panasszal való megtámadása kérdésében határozat legyen hozható. Ez az intézkedés benső kapcsolatban van a bizottsági tagok fele részére* ' biztosított panaszjoggal. Minthogy ugyanis a törvényjavaslat a Védelem első vonalába a törvényhatósági bizottságot helyezi, s a bizottsági tagok felének szerepe csak akkor lép előtérbe, ha a bizottság nem élhet a jogával: szükséges, hogy abban az esetben, midőn a közgyűlés még nem nyilvánitotta akaratát, a sérelem orvoslását óhajtó bizottsági tagok közgyűlés tartása iránt tehessenek kezdeményező lépéseket. Mig azonban a panasz emelésére jogosítandó bizottsági tagok számát kívánatos magasabbra szabni, hogy már ezzel is biztosítékot teremtsünk a panaszemelés komoly jogosultsága iránt, addig a közgyűlés tartásának kezdeményezése a bizottsági tagok kisebb csoportjára is megnyugvással bizható. Mert a közgyűlés összehívása még nem fogja mindig panasz emelését eredményezni, s azt, hogy a közgyűlés a kérdést megvitassa és abban állást foglaljon, semmi ok sincs nehezíteni. A közgyűlést — az előző §. indokolásában már emiitett okból — ebben az • esetben is a törvényhatóság első tisztviselője hivja 8 napi határidőre össze. A 9. §-hos. A törvényhatósági bizottsági közgyűlés panaszjogát bármikor meghiúsíthatná S minden gyakorlati értékétől megfoszthatná a minister akkor, ha a panasz emeléséről szóló közgyűlési határozatot felebbviteli utón, vagy a főispán felterjesztési jogának felhasználásával, vagy bármi más módon felülvizsgálhatná s megsemmisíthetné. Ennek akarja elejét venni a 9. §., midőn kizárja azt, hogy a kérdéses közgyűlési határozatot bármi okból (tehát pl. alaki szabálytalanság, közgyűlési ügyrend