Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-586. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről

296 '586. VITT. Czikfc Mindazon ügyek, melyek oly folyók 1 vr\jó­zására vonatkoznak, a melyekre a wien-i kon­gressus-okmány s az 1857-iki dunai okmány határozmányai alkalmaztatnak, a mennyiben ez ügyek a harmadik államokhoz való viszonyt illetik, a III. czikkben részletesen megbatá­rozott fentartások mellett, a közös külügy­minister ügykörébe tartoznak. Mindazon belső vizeket illetőleg, a melyek folyásukban mind a két állam területeit érintik, a szerződő felek a hajózás üzésére, a folyam­rendőrségre, javitásra vagy jókarban tartásra vonatkozó ügyekben egyetértőleg fognak eljárni. Valamennyi belső vizeknek hajókkal, vagy talpakkal való használatára nézve a két állam polgárai teljesen egyenlő bánásmódban része­sülnek. Ha a két állam folyami kereskedelmi hajói azok határain túl űznek folyamhajózást, mihelyt abba a helyzetbe jutnak, hogy a külföldön lobo­gót kell felvonniok, a tengeri kereskedelmi hajókra nézve megállapított lobogót kötelesek használni. A szerződő felek folyami kereskedelmi hajói a két állam területén belül saját nemzeti lobogójukat használják a hajófaron. Ezenfelül, ha egy folyami kereskedelmi hajó a másik állam területén kiköt, a mindenkori ottidőzés tartamára köteles a másik állam lo­bogóját is felvonni az árboezra. IX. Czikk. A mennyiben katonai vagy általános forgalmi érdekek kívánják, a fő vasutakat mind !i két állam területén egyenlő elvek szerint kell építeni, üzemben tartani és igazgatni. Különösen a fővasutakra vonatkozó for­galmi szabályzatok alapelvei, a vasúti jelzé­sekre, a személy- és árúforgalmi díjszabások és díjszabási kedvezmények kihirdetésére és a robbanó tárgyak szállítására vonatkozó sza­bályzatok, továbbá a vasúti üzletszabályzat szám. Artikel VIII. Allé Angelegenheiten in Betreff der Sehiff­falu-t auf solchen Flüssen, auf welcho dio Bestimmungen der Wiener Kongressakte und der Donauakte vom Jahrc 1857 Anwendung finden, gehören, soferne sie sich auf das Ver­háltnis zu dritten Staaten beziehen, unter den im Artikel III náher bezeichneten Vor­bchalten zum Wirkungskreise des gemein­samen Ministers des Áussern. In Beziehung auf sámtliche Binnenge­wásser, welche in ihrem Laufe beidé Staats­gebiete berühren, werden die vertragschlics­senden Teile in allén Angelegenheiten, welche die Ausübung der Sehiffahrt, die Flusspolizei, die Korrektion und Instandhaltung betreffen, einverstándlich vorgehen. Bücksichtlich der Ausübung der Sehiffahrt und Flösserei auf allén Binnengewássern werden die Angehörigen beider Staaten voll­stándig gleieh bebandelt. Die Flusshandelsschiffe beider Staaten, wenn sie Flussschiffahrt úber derén Grenzen hinaus betreiben, habén im Auslande, falls sie in die Lage kommen, eine Flagge zu hissen, die far Seehandelsschiffe vorgeschi'iebene Flagge zu führen. Die Flusshandelsschiffe der vertragschlies­senden Teile führen innerhalb der beiden Staats­gebiete ihre nationale Flagge am Heck. Beim Landen eines Flusshandelsschiffes im Gebiete des anderen Staates ist überdies für die Dauer des jeweiligen Aufenthaltes auch noch die Flagge des anderen Staates auf Mást zu hissen. Artikel IX. Die Hauptbahnen in beiden Staatsgebieten sollen, insoweit militárische oder allgemeine Verkehrsinteressen dies erfordern, nach glei­chen Grundsatzen gebaut, betrieben und ver­waltet werden. Insbesondere sollen die Grundzüge der Verkehrsvorschriften für Hauptbahnen, die Vorschriften über das Signalvvesen, über die Veröffentlichung der Tarife und Tarifnachlásse im Personen- und Güterverkehre, über den Transport explosiver Gegenstánde, dann das

Next

/
Thumbnails
Contents