Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.

Irományszámok - 1906-586. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről

586. szám. 271 történni" létrejött Magyarország és Ausztria közt az 1887. évi IX. törvényczikkbe iktatott szerzői jogi egyezmény. Ezen egyezmény annak IV. czikke értelmében, kétkét évenkint felmondható. Ez a szerzői jogi egyezmény nem rendelkezik a fényképészeti müvekről. Miután azonban ezek oltalmazása nemcsak a hazai művészet, hanem eredeti müipari eszme-kincsünk megóvása czéljából is nagy fontosságúnak mutatkozott, a magyar és az osztrák kormány jegyzékváltás utján abban állapodik meg, hogy ezen egyezmény a fényképészeti müvekre is alkalmaztatni fog. Minthogy azonban e megállapodás nélkülözi a törvényhozás szentesítését, az eddigi jogállapotot nem tartottam kielégitőnek és a jegyzékváltás utján történt megállapodás törvényhozási megerösitését tartottam szükségesnek. Erre szolgál a zárjegyzökönyv XVII. czikkének utolsó bekezdése. E szerint, jóllehet a szerzői jog tulajdonképen nem tartozik a kereskedelmi ügyek körébe, a jelen szerződés keretében azért foglalhat helyet, mert a szerzői és művészi tulajdonjognak számos ipari és kereskedelmi vonatkozásban van nagy jelentősége, igy például a műipar, az épitészet és egyáltalán a sokszorosító ipar terén, továbbá, mert a szerzői és az ipari tulajdonjog közel rokonok, minthogy mind a kettő az intuitív szellemi tevékenység védelmét czélozza. A zárjegyzőkönyvi nyilatkozat második része szerzőink érdekében is, de első sorban a fentebb jelzett ipari érdekek védelme czéljából azt a biztosítást foglalja magában, hogy a most már a fényképészeti müvekre is kiterjedő és ennélfogva ipari szempontból is fontos egyezmény nem fog a jelen szerződés tartama alatt Ausztria részéről felmondatni, ha például müiparunknak közismert haladása az ottani iparnak versenytársává nőne. Szerzőink érdeke ugyancsak a mellett szól, hogy ez az egyezmény egyelőre t. i. addig meg ne bontassék, a meddig annak helyébe tökéletesebb és szélesebbkörü oltalmat nem helyezhetünk. Ez azonban csak ugy volna megszerezhető, ha ugy Magyarország, mint Ausztria hozzájárulna a szerzői jogra vonatkozó berni konvenczióhoz. Minthogy pedig e hozzájárulás a jelen szerződés III. czikke értelmében csak akként történhetnék meg, hogy a konvenczióhoz Magyarország és Ausztria külön-külön szerződő félképen járulna hozzá és igy a konvenczió a Magyarország és Ausztria közti forgalomban is érvényesülne, ennélfogva a szóban levő zárjegyzökönyvi nyilatkozatban annak a kikötése mellett, hogy a szerzői jogi egyezmény IV. czikkében megállapított felmondási joggal a jelen szerződés tartama alatt általában egyik szerződő fél sem fog élni, mégis arra az esetre, ha a berni konvencziőba mind a két állam belépne, mind a két szerződő fél fentartotta magának azt a jogot, hogy az 1889. évi IX. törvényczikkbe iktatott szerzői jogi egyezményt felmondhassa. E czikk kapcsán kívánom még felemlíteni, hogy a kiegyezés alkalmából elintézést nyert egy a két állam között évek óta vitás idevágó közjogi kérdés is: az ipari tulajdonjog védelmére alakult nemzetközi Unio-ba való belépés. A közös egyetértéssel intézendő ügyek köre nem lévén szabatosan körülhatárolva, mi szorosan, Ausztriára kitérjesztöleg magyarázta az 1867. évi XII. t.-cz.