Képviselőházi irományok, 1906. XVI. kötet • 579-593. sz.
Irományszámok - 1906-586. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés beczikkelyezéséről
272 586. szám. Idevágó rendelkezéseit. Innen származott, hogy az osztrák kormányok ezt az ügyet is ezek közé sorozták. . Most végre sikerült ézt is rendezni, még pedig a magyar álláspont' érvényreemelésével. Mindkét kormány elhatározta, hogy 1909. január 1-ére belép az Unio-ba, de teljesen függetlenül egymástól, egészen önállóan, csupán czéiszerüségi okokból biztosítva egymást, hogy a szerződés tartama alatt csak közös megegyezéssel fognak esetleg kilépni az Unio-ból. : ; : , Megjegyzendő, hogy az Unio-nak vannak specziális egyezményei is, melyek némelyikébe csak az egyik, másikába csak a másik állam, fogna belépni, a mi az egymástól való függetlenséget még jobban kidomborítja. . r A XVIII. czikkhez. Ez csupán magyarázata annak, hogy a szerződés XVIII. czikkében említett világpostai egyezmény ezen vonatkozásban mire terjed ki és mint ilyen bővebb megokolást nem igényel. : A XIX. czikkhez. Tekintettel arra, hogy a biztosítási jog reformja mind a két szerződő államban küszöbön áll, félreértések kikerülése érdekében czélszerünek látszott kimondani, hogy az egyik állam biztosító társaságai a másik államban nem folytathatnak oly üzleteket, a melyeket ott a belföldi biztosító társaságok sem folytathatnak. Ez a hazai biztosító társaságoknak mindenesetre védelmet fog nyújtani régebbi és tőkeerősebb nem hazai versenytársaik ellen, a mennyiben olyan specziális biztosítási ágakkal, a melyeket csak az egyik állam uj törvényhozása fog a specziális hazai viszonyokkal számolva megengedni, a másik állam biztosító társaságai a belföldön nem fognak foglalkozhatni. Ez a határozmány azonban csak a biztosítási ágakra vonatkozik, nem érinti azt a kérdést, hogy a megengedett biztosítási ügyletek milyen feltételek alatt folytathatók, mert e részben a XIX. czikk utolsó bekezdése értelmében az e részben eddig érvényben állott és az 1878. évi XXII. és 1899. évi XXXIX. törvényczikkekbe foglalt külön megállapodások ezentúl is érvényben máradnak. A XIX. czikkhez tartozó zárjegyzőkönyvi megállapodások második bekezdése a XIX. czikk első bekezdésében foglalt ama korlátozó kitételt magyarázza, a mely szerint az egyik állam kereskedelmi társaságai működésüket a másik állam területére az ott törvényesen megengedett üzletekre nézve kiterjeszthetik. Nehogy e korlátozás kitérjesztöleg magyaráztassék, megállapítja a zárjegyzőkönyvi határozmány második bekezdése, hogy a két állam csak annyiban korlátolhatja valamely üzlet folytatását, hogy az egyik állambeli társaság nem folytathat á másik állambán oly ügyleteket, a melyek a saját államában meg vannak engedve, az idegen államban azonban nem.
