Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

78 534. szám. ban, a ki a tárgyalás egész folyamán jelen volt. Minthogy ez általános rendelkezésből esetleg azt lehetne következtetni, hogy csak oly birák közreműködésével lehet Ítéletet hozni, a kik az eljárás kezdetétől, tehát az első s a bizonyitás felvételt követő második tárgyaláson is együtt jelen voltak, mig ellenkező esetben az eljárás addig az időpontig, a midőn az uj biró belépett, megismétlendő: e lehetőség megelőzése végett a törv. 119. §-a a javaslat 47. §-ában akként módosittatott, hogy a birák együttes működése csak az eljárás bizonyos szakaiban kivántatik meg, ellenben nem feltétlenül szükséges, hogy az eljárás uj szakában a tanács tagjai mind ugyanazok legyenek, a kik az első tárgyaláson is résztvettek. IV. A törv. 121. §-a a javaslat 48. §-ában egy lényeges módositással egészíttetett ki, a mely összefügg a 4. §. a) pontjával. Az utóbbi pont szerint ugyanis a kérvényezők, tekintet nélkül a képviselőre adott szavazatok számbeli többségére, azon az alapon is kérhetik a választás érvénytelenítését, hogy a képviselőre leadott szavazatok egy harmad része a törv. 3. §. 2. vagy 3. pontjaiban vagy a javaslat 3. §-ának c) pontjában meghatározott cselekmények alapján érvénytelenítendő. Azok az indokok, a melyek ez újításnak alapjául szolgálnak, oly esetben is fennállanak, midőn a kérvényezők nem az említett alapon kérték a választás érvénytelenítését, a bizonyitás eredményeként azonban a választók tetemes részéről kitűnik,'hogy szavazatuk fertőzött. Ily esetben bebizonyított tényként áll a bíróság előtt, hogy a választókerületben »nagymérvű vesztegetés vagy etetés és itatás gyakoroltatott«, vagyis az az eset, midőn a képviselőház a törv. 137. §. értelmében elrendelheti a nyomozást a végett, hogy az illető választókerületet képviselőválasztási jogától bizonyos időre megfoszsza. A képviselőház azonban e jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a bíróság előbb érvénytelennek mondotta ki a választást. Minthogy ez a 4. §. a) pontja alapján csak akkor történhetik meg, ha a kérvényezők ez alapon kérték a választás érvénytelenítését: a 4. §. a) pontjában foglalt rendelkezés következetes továbbfejlesztése azt hozza magával, hogy a kérdéses esetben, midőn t. i. a nagymérvű vesztegetés vagy etetés és itatás bebizonyult, a bíróság hivatalból is érvénytelennek nyilváníthassa a választást. A 48. §. 1. bekezdésének uj rendelkezése tehát megadja a bíróságnak ezt a jogot. Határvonalul itt is a leadott szavazatok egy harmad részének fertőzött volta szolgál, mindazonáltal azzal a különbséggel, hogy mig a 4. §. a) pontja esetében a képviselőre leadott szavazatok egy harmad részének kell inficiáltnak lenni: addig itt csak az összes leadott szavazatok egy harmadának fertőzött volta szolgálhat a választás érvénytelenítésének alapjául. Ha tehát pld. a képviselőre 600, a másik jelöltre 300 szavazat adatott: ugy a 4. §. a) pontja esetében 200, a 48. §. esetében 300 fertőzött szavazat szükséges ahhoz, hogy a választás érvénytelennek nyilvánittassók. E számarányok azt mutatják, hogy midőn a 4. §. a) pontjára alapított kórelem fenn: a 48. §. alkalmazhatására alig kerülhet a sor; de azért megvan ennek a maga jelentősége különösen oly esetekben, midőn a kérvényezők nem a kérdéses alapra fektették kérelmüket. A törv. 121. §. 2. bekezdése is kiegészíttetett a javaslat 48. §-ának 2. hek.-ben oly irányban, hogy a bíróság bizonyos esetben hivatalból érvénytelennek nyilváníthatja a választást. Megtörténhetik ugyanis, hogy a kérvényezők az 5. g. alapján csak a választás törvényes eredményének megállapítását kérik, az eljárás végeredményeként azonban kitűnik, hogy ennek feltótelei hiányoznak, ellenben a választás érvénytelenségének okai fenforognak. Ily esetben sértené a jogérzetet, ha a bíróság a nyilván érvénytelen választást érvényben hagyná csak azért, mert annak érvénytelenítését nem kérték. Különben is ily esetben a