Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

534. szám. 73 ügyvéd mindig csak a fél meghatalmazottjaként járhat el. Ebből következik, hogy oly esetben, midőn a rendzavaró ügyvéddel nem folytatható a tárgyalás, a bíróság nem he]yettesitheti más ügyvéddel, hanem csak a fél maga határozhat az iránt, hogy meghatalmazott nélkül akar-e eljárni, vagy más meghatalmazottat kivan nevezni. Ha a jelenlevő fél maga lép be az ügyvéd helyett: ekkor a tárgyalás folytatásának mi sem áll útjában; ha azonban ezt nem teszi meg — ez esetben ez elhalasztandó. Ezt jelentik a 30. §. 3. bekezdésének következő szavai: »a tárgyalás — a mennyiben szükséges — elhalasztandó.* Az 5. bekezdés ez előzményekből önként folyik. III. A javaslat 31. §-a hét uj rendelkezéssel egészítette ki a törvény 52. §-át E rendelkezések — megfelelő módosításokkal — a bűnvádi perrendtartás 331. §-ából vannak átvéve. A feleknek meg kell adni azt a jogot, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvet megtekinthessék ós lemásolhassák s hogy írásbeli nyilatkozataik a jegyzőkönyvhöz csatoltassanak; valamint az is méltányos, hogy a fél kérelmére és költségére a tárgyalásnak gyorsírói följegyzése elrendeltessék. IV. A törv. 59. §-ának a javaslat 32. §-ába foglalt módosítását a javaslat 9. és 22. §-ai tették szükségessé. A 9. §. szerint a törv. 54. §. e) és /) pontján, valamint a jav. 22. §-án alapuló megszüntetés eseteiben 15 nap alatt az eljárás folytatását lehet kérni. A törvény szerint ily esetekben már az eljárás megszüntetésekor értesíteni kellett a képviselőházat ós ezt az értesítést a 15 nap eredménytelen eltelte után meg kellett ismételni. E kétszeri értesítést kívánja mellőzni a 32. §-ban tett módosítás, mely szerint ily esetekben csak a 15 nap eredménytelen eltelte után kell a képviselőházat az eljárás megszüntetéséről értesíteni. E módosítás összhangzásban van a 26. §-ban tett változtatással is. Eljárás a lbizonyitás-fölyétel elrendeléséig. (33-35. §§.) I. A törvény e fejezete a 60—78. §-okban az első tárgyalás kitűzéséről, annak eset] eges elhalasztásáról, a választás védők által emelt kifogások elintézéséről s a kifogások mellőzése esetén az ezt követő érdemleges tárgyalásról rendelkezik. A fejezet rendelkezései közül a 61., 67. és 72. §-ok módosítása vált szükségessé. II. A javaslat 33. §-a a törvény 61. §-ának 2. bekezdését módosítja akkóp, hogy a kérvényezők nemcsak akkor kérhetik a tárgyalás elhalasztását, ha az ellenkórvényt a tárgyalás alkalmával kapták meg, hanem akkor is: »ha az a tárgyalást megelőzőleg ugyan, de oly időben terjesztetett elő, hogy arra kellően nem készülhettek«. E kiegészítés a méltányosság követelménye, mert a törv. 61. §. első bekezdése a választásvódőknek is hosszabb határidőt enged bizonyítékaik beszerzésére, a mi az ellenkérvónynyel szemben is szükségessé válhatik. III. A javaslat 34. §-a lényegesen eltér a törvény 67. §-ától, melynek helyébe lép. Az eltérés oka az, hogy a jav. 17. §-ában kihagyatott a törvény 21. §-ának az a követelése, hogy a kérvényezők választói minősége s a névjegyzékben foglalt választókkal való személyazonossága a kérvényben igazoltassék. A javaslat nem kívánja ezt meg, mert a kérvényezők ügyvédjéről föltehető, hogy a kórvényt jogosult választók által íratja alá. Az e tekintetben előfordulható tévedés vagy visszaélés akként orvosolható, hogy a választásvódők az első tárgyaláson kifogást tesznek a kérvény aláíróinak választói minősége ós személy Képvh. iromány. 1906—1911. XIV. kötet. 10