Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

534. szám. a mi nem egyszer a kérvény visszautasítását vonta maga után. A tárgyalásokon is tapasztalható volt egyesek tájékozatlansága ugy a támadás, mint a védelem terén. E körülmények s annak megfontolása, hogy az ország legfelsőbb bíróságai előtt más ügyekben is csak ügyvéd képviselheti a felet: a választási ügyekben is megokolttá teszik az ügyvédi kényszert. Ez mindenekelőtt lehetővé teszi azt, hogy a törvény kevesebb formalismushoz kösse az eljárás megindítását, mert hisz az ügyvéd felelős lóvén megbízójának és saját fegyelmi hatóságának, e mellett pedig kellő szakképzettséggel rendelkezvén: róla föl lehet tenni, hogy kevesebb alakiság mellett is a törvénynek megfelelően fogja szerkeszteni a kérvényt s képviselni ügyfele érdekeit az eljárás további folyamán. De az eljárás czólját is előmozdítja s a bíróság működését is támogatja az oly meghatalmazott, ki a törvényekben teljesen jártas s a kinek e mellett gyakorlata is van a pörvitelben. Ez okok annál inkább döntő jelentőségűiknek tekintendők, mert az eddigi tapasztalatok szerint az esetek többségében különben is ügyvéd képviselte a feleket, habár ezt a törvény kötelezővé nem tette. Az országgyűlési képviselőt a javaslat is elzárja az ügyekben a felek képviseletétől. De kizárja ebből azt is, a ki a kérdéses választásnál mint választási vagy küldöttségi elnök működött, mert ezek tanuságtételére több esetben szükség lévén, a feleknek és az eljárásnak ezzel az érdekével nem volna összeegyeztethető az, ha az illető, mint valamelyik félnek képviselője, csak ama korlátok közt volna tanuként kihallgatandó, % melyeket a törvény a felet képviselő ügyvédet illetőleg felállít. Az eljárásra vonatkozó általános határozatot. (30-32. §§.) I. A törvény e czím alatt az igazolás és perújítás kizárásáról (44. §.)

r a tárgyalás elhalasztásáról (45. §.), a felek indítványának korlátozó hatásáról (46. §.!, az eljárás nyilvánosságáról és szóbeliségéről (47. §.), az iratok megtekintésének jogáról (48. §.), a bizonyítékok szabad mérlegeléséről (49. §.), a tárgyalási rend föntartásáról és az ezzel kapcsolatos rendbüntetósekről (50 — 51. §?.), a jegyzőkönyv tartalmáról (52. §.), több kérvény egyesítéséről (53. §.) és az eljárás megszüntetéséről (54—59. §§.) rendelkezik ; ezeket pedig megelőzőleg kimondja, hogy a Curia előtti eljárásban — a mennyiben a jelen törvény nem rendelkezik — a bűnvádi perrendtartás szabályai megfelelően alkalmazandók (43. §.). A javaslat ezek közül csupán az 50—52. ós 59. §-okat módosítja. II. A törv. 50. és 51. §-ai a tárgyalási rend föntartásáról és a rendzavarók ellen alkalfnazható rendbüntetésekrőí szólanak, A törvény azonban e §-ok mindegjokében vegyesen rendelkezik a tárgyaláson jelenlevő személyekről általában s a tárgyaláson résztvevő ügyvédekről, holott az utóbbiak egész más bánásmódban részesitendők, mint az előbbiek. A javaslat 30. §-a tehát, akként módosította e két §-t, hogy azoknak a meghatalmazott ügyvédre való alkalmazását kizárja, az elnök rendfentartó hatalmát pedig az ügyvéddel szemben — a bűnvádi perrendtartás 299. §. mintájára — külön szabályozza. Azt, hogy az ügyvéd ellen kiszabható rendbüntetés csekélyebb, mint a mely másokkal szemben alkalmazható, az ügyvéd külön szigorú fegyelmi felelőssége indokolja. A jav. 30. §. 3. és 4. bek. rendelkezései önként folynak abból, hogy itt az ) '72