Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

534. szám. 71 teljesen czéltalan volt. Ha pedig a 15 nap a nélkül telik le, hogy uj kérvényt adnának be: ez esetben azért volt. fölösleges a képviselőház előleges értesítése, mert a 15 nap eredménytelen letelte után megkapja a végleges értesitóst. A javaslat 26. §-a szerint tehát a visszautasító határozatot csak a jav. 9. §-ában meghatározott 15 napi határidő eredménytelen letelte után kell áttenni a képviselőházhoz. A felet és meghatalmazottait. . .;.; (27.-29. §§.), . I. A törvény e czím alatt a 34.—39. §-okat tartalmazza. Ezek közül a 34., 35. és 38. §§. módositása vált szükségessé. II. A javaslat 27. §-a uj rendelkezéssel egészíti ki a töi-vény 34. §-át. E szerint a felek és meghatalmazottjaik az egész eljárás folyamán az állam nyelvét kötelesek használni. A törvény kifejezetten csak a kérvény és ellenkérvény tekintetében kivánja meg (törv. 25. és 29., jav. 20. és 23. §§.) az államnyelv használatát. Az ügyvédeket illetőleg külön rendelkezés nélkül is kétségtelen ugyan, hogy ezek a biróság előtt szóval is az államnyelvet kötelesek használni, a személyesen eljáró felet illetőleg azonban ez esetleg kétség tárgya lehetne. Minden félreértés kizárása végett tehát czélszerűnek látszik világosan kimondani, hogy a választási ügyekben eljáró biróság előtt a feleknek sincs megengedve más, mint az államnyelv használata. III. A javaslat 28. §-a, mely a törv. 35. §-át helyettesíti, első bekezdésének utolsó mellékmondatában azt a helyes korlátozást, melyet a törv. 22. §-a a képviselőre szavazó választóknak a kérvényezők sorából való kizárása tekintetében tartalmaz, az ellenkórvóny aláíróira is kiterjeszti. A javaslat 28. §-a továbbá egy kihagyással módosította a törvény 35. §-át. Kihagyatott a törvény 35. §-ából ennek 4. bekezdése, mely szerint a választásvódők, ha meghatalmazott által képviseltetik magukat, hitelesített meghatalmazást kötelesek beterjeszteni, a melyen az aláírók választói minősége a 21. §-nak megfelelően igazolandó. Minthogy meghatalmazott csak ügyvéd lehet: a választásvódők által aláirt meghatalmazásnak sem kell hitelesitett meghatalmazásnak lenni. Annál kevésbbó szükséges az, hogy az aláírók választói minősége a törvény 21. §-ában meghatározott módon igazoltaásék. Ezt a kelléket már a kérvény aláírói tekintetében is mellőzi a javaslat 17. §-a fenhagyván a választásvédőknek azt a jogot, hogy a mennyiben az aláírók választói minőségét kétségbe vonják: ezt az első tárgyaláson kifogás gyanánt érvényesítsék. Kihagyatván a 35. §. 4. bekezdése, a dolog a választásvédőket illetőleg igy áll. Akár személyesen járnak el, akár meghatalmazott által képviseltetik magukat: az ellenkérvényt csak a jav. 28. §. értelmében hitelesitett aláírásokkal ellátva adhatják be, ha pedig meghatalmazott által képviseltetik magukat: ennek részére csak rendes ügyvédi meghatalmazást kell kiállitaniok. IV. A javaslatnak a törv. 38. 4?-a helyébe lépő 29. §-a szerint az eljárásban meghatalmazottul csak ügyvéd szerepelhet. A törvény 38. §-a az ország minden nagykorú polgárának jogot ad arra, hogy a Ouria előtt képviselje á' féleket. Részben ebből magyarázható meg az a sok alakszerűség, a melylyel mint biztositókkal, a törvény már a kérvónyezés jogának gyakorlását is összekötötte. A tapasztalat azonban megmutatta, hogy a kérvények ennek ellenére sok esetben teljesen szakavatatlanul voltak szerkesztve s felszerelve,