Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

62 534. szám. ügyvitelét ós döntvény-alkotási jogát a 11. ós 12. s az ehhez csatlakozó 13. és 14. §§. határozzák meg. A két előbbi megfelel a törvény 14. ós 15. §-ainak, mig a két utóbbi egészen uj rendelkezéseket tartalmaz. II. A 11. §. rendelkezései a törvény 15. §-ában foglaltaknak felelnek meg, mert a logikai rendben a biróság tagjainak felsorolása s e biróság alakitása megelőzi azt a rendelkezést, hogy e biróság két tanácsban határoz. A 11. §. 1. és 2. bekezdése a biróság tagjainak számát, a törvény 15. §-ával egyezően, állapitja meg. E szerint a biróság a két tanácselnökkel együtt 10 rendes tagból ós 6 póttagból áll, kik felerészben a Curia, felerészben a közigazgatási biróság birái közül választatnak minden óv január havában. A választás módja ugyanaz, a mit a törvény megállapít. A megválasztandó birák és tanácselnökök tekintetében a teljes paritás elve érvényesül, mert úgy a kir. Curia, mint a közigazgatási biróság a. tanácselnököt tanácselnökei közül, a bírákat általában itólőbirái közül választja. A közigazgatási biróság tehát nemcsak birói, hanem közigazgatási minősítésű birái közül is megválaszthatja a választási biróság tagjait. E rendelkezést nemcsak a feltétlenül szükséges paritás, hanem az a körülmény is indokolja, hogy a közigazgatási minősítésű és azelőtt közigazgatási téren működött bíráknak sokkal több gyakorlatuk van a képviselőválasztással összefüggő közigazgatási ügyekben, mint a többi bíráknak. A választási biróság tehát hasznos elemmel egészíttetik ki az által, ha ítélkezésében az ily birák is részt vesznek. A 11. §. 1. bekezdésének ama rendelkezése, hogy az év lejártával a tagok felerésze sorhúzás utján kilép s hogy a kilépettek újra megválaszthatok, valamint a §. 4. bekezdése, mely a főrendiház tagjait a megválaszthatok közül kizárja: teljesen megegyeznek a törvény 15. §-ának megfelelő rendelkezéseivel. Ki kellett azonban egészíteni e rendelkezéseket azzal, hogy a mennyiben valamelyik biró évközben megszűnik a tanács tagja lenni: a megüresedett hely pótválasztás útján töltendő be. Ugyanezt kellett kimondani arra az esetre is, ha a biró betegség folytán előreláthatólag huzamos ideig akadályozva van. Nehogy azonban az ily akadályozás megállapítása az elnök tetszésétől függjön s igy a biró függetlenségét csorbítsa: ilyen esetben az illető tanácsbeli összes (rendes ós pót-) tagok határozatától kellett függővé tenni, hogy az akadályozott tag helye mással betöltessók-e vagy sem? Ha a tanács a pótválasztást szükségesnek mondja ki, azt az illető biróság (Curia vagy közigazgatási biróság) foganatosítja. A biróság jegyzőinek kirendelése is, melyről a §. 6. bekezdése szól, inkább a törvénybe, mint az ügyviteli szabályokba való. , A 11. §. utolsó bekezdése, mely az 1891: XVII. t.-cz. 41. § ának az együtt alkalmazást kizáró rendelkezéseit a választási biróság tagjaira kiterjeszti, azért vált szükségessé, mert ez a biróság a kir. Curia és a közigazgatási biróság tagjaiból lévén alakulva, esetleg megtörténhetik, hogy a Curia által megválasztott biró ós a közigazgatási biróság által megválasztott biró között oly viszony van, a mely külön-külön mindegyik biróság körében kizárja az együttműködést. Hogy tehát ily esetben minden kétség elhárittassók, az 1891: XVII. t.-cz. emiitett rendelkezését megfelelő bővitóssel ki kellett terjeszteni arra az esetre is, ha egyfelől a curiai, másfelől a közigazgatási biró között merül fel az együtt alkalmazást kizáró valamely ok. III. A 12. §. a két biróság biráiból alakított ós két öttagú tanácsba osztott biróság tagjainak a tanácsokba való egyenletes beosztását és összhangzátos együttműködését szabályozza. E szabályozás alapelve az, hogy