Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

534. szám. 63 mindegyik tanácsban lehetőleg egyenlő számmal vegyenek részt a curiai s a közigazgatási birák s hogy köztük a munka is arányosan legyen megosztva. Minthogy az egyik tanács elnöke a Curia által, a másiké a közigazgatási biróság által választott tanácselnök és minthogy mindegyik tanácshoz rendes tagok gyanánt két curiai és két közigazgatási biró tartozik: ennélfogva az előbbi tanácsban az elnökkel együtt 3 curiai, az utóbbiban 3 közigazgatási biró van. Ezt a különbözetet a javaslat azzal egyenlíti ki, hogy azok a póttagok, kiket a Curia választott: a közigazgatási tanácselnök elnöksége alatt álló tanácshoz osztatnak be, viszont a közigazgatási biróság által választott póttagok: a curiai tanácselnök tanácsához. Ekként a póttaggal kiegészitett mindegyik tanácsban 3 curiai ós 3 közigazgatási biró van jelen. Igaz, hogy a póttag mindaddig, mig a rendes tagok valamelyike ki nem lép, nem tagja a tanácsnak, de az a körülmény, hogy a póttaggal kiegészitett tanács curiai s közigazgatási birói tagjai egyenlő számúak: biztositókot nyújt az iránt, hogy az illető tanácsban Ítélőbíró gyanánt 3-nál t'jbb curiai vagy közigazgatási biró részt nem vehet. Mert ha például a curiai tanácselnök tanácsában az egyik curiai biró eljárás közben kilép s helyét a közigazgatási póttag foglalja el: ekkor is marad még két curiai biró, kik közül az egyik tanácselnök. Épp igy alakul a helyzet a közigazgatási tanácselnök tanácsában, ha a rendes tagként működő közigazgatási birót a póttagként beosztott curiai biró helyettesiti. A póttagok az ügyek előadásában épp úgy részt vesznek, mint az illető tanács rendes birái. Ezt a helyes munkamegosztás s a rendes tagok túlterheltségének megelőzése követeli. Mindazonáltal a póttagok e rendszer mellett is kevésbé vannak megterhelve, mint a rendes tagok. Ha ugyanis póttag az ügy előadója és ez a póttag például curiai biró: ekkor a tanács rendes tagjai közül a rangban legfiatalabb curiai biró helyettesiti a pótbirót; ha pedig a közigazgatási pótbiró adja elő az ügyet: ekkor az ő helyét a rangban legfiatalabb közigazgatási birói tag foglalja el. E szerint a négy rendes tag — ha betegség vagy más ok által akadályozva nincs — mindig részt vesz a tanácsban, 2 póttag pedig mindig szabad, mert a tanácsban — az emiitett kivételtől eltekintve — mindig csak egy póttag lehet jelen. Ez alapelveknek felelnek meg a 12. §. 1—5. bekezdései. E mellett irányadó elvül szolgál az is, hogy a tanácsok alakítása lehetőleg függetlenittessék minden illetéktelen beavatkozástól. Ennek első feltótele az, hogy a megválasztott rendes tagok a két tanácsba sorshúzás utján osztassanak be (2. bekezdés) s az ekként alakított tanácsok, esetleg szükséges kiegészítése is sorshúzás utján történjók (5. bekezdés); továbbá hogy a mennyiben póttag az ügy előadója : ekkor pótbiró gyanánt a rangban legfiatalabb curiai, illetőleg közigazgatási biró van jelen (4. bekezdés). Mindez úgyszólván automatice történvén meg, ez által a tanácsok alakítása önkényes beavatkozásoktól függetlenittetik. Csupán a pótbiró kijelölését illetőleg tesz kivételt a javaslat, a mennyiben ezt az illető tanácselnökre bizza (4. bekezdés). Ennek azonban meg van a maga helyes oka. A pótbiró ugyanis rendszerint csak jelen van a tanácsülésen ós csak ritka kivételként jut abba a helyzetbe, hogy az eljárás folyamán valamely rendes tag helyébe lépjen. Az elnöknek tehát bizvást meg lehet adni azt a jogot, hogy a 3 pótbiró közül azt jelölje ki a tanácsba, a ki egyéb elfoglaltságára való tekintettel erre leginkább reá ér. A 12. §. 6. és 7. bekezdése a tanácselnökök helyettesítéséről s az ügyvezető elnök kijelöléséről ós ennek helyettesítéséről szól. A dolog természetéből folyik, hogy a curiai tanácselnököt a rangban legidősebb curiai biró, a közigazgatási