Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

58 534. szám. Jdil tudva van az is, hogy szavazata melyik jelölt szavazataihoz számitandó. Minthogy itt csakis ily szavazatokról lehet szó, nem pedig meggátolt választókról, a kik még nem is szavaztak: az idézett szavak a javaslatból kihagyandók voltak. A törvény azon rendelkezése pedig, mely a törvényellenesen érvénytelennek vagy semmisnek nyilvánított szavazatok hozzáadásáról szól, határozottabban ós minden félreértést kizáróan e szavakkal helyettesittetett: »szavazatuk törvény ellenére lett a visszautasítottak jegyzékébe bevezetve?. E módosítás különösen azért szükséges, mert ez világosan kitünteti, hogy a biróságnak a kérdéses szavazatokkal szemben csupán constatáló tevékenysége van, ellentótben az inficziált szavazatok órvénytelenitésóre vonatkozó declarativ tevékenységével. A 7. §. második bekezdése, a rendelkezés lényegét tekintve, teljesen megegyezik a törvény 5. §-ával. A meggátolt választók számba vétele az általános többség kiszámitásánál mindegyik rendelkezés szerint azonos. Az egyik eset az, ha a meggátolt választókról kimutattatik, hogy nem a képviselőre akartak szavazni, a másik eset az, ha az illető választókról nem mutatható ki, hogy kire akartak szavazni. Az előbbi esetben az illető választók ugy tekintetnek, mintha a képviselő ellen szavaztak volna, az utóbbiban a számitás akként történik, hogy a leadott összes szavazatokhoz hozzáadatván a méggátolt választók, az ekként előálló szám felét túlhaladó összeg adja ki az általános többséget. A különbség az eredményben nem nagy, mint ezt a következő példa igazolja. A képviselőre 710, az ellenjelöltre 400 érvényes szavazat adatott; a meggátolt választók száma 300. Ha ezekről kimutattatik, hogy nem a képviselőre akartak szavazni, a számitás a következő. Az ellenjelöltre adok 400 szavazathoz hozzáadatván 300 választó: ez együttvéve 700. A másit. esetben a számitás a következő: Összesen beadatott 1110 érvényes szavazatt Ehhez hozzáadatván 300 meggátolt szavazó szavazata: az eredmény 1410, az utóbbi összeg fele pedig 705. Ez esetben tehát a képviselőnek csak 5, mig az előbbi számitás szerint 10 szótöbbsége marad. Azok a meggátolt választók, a kikről bebizonyittatik, hogy a képviselőre akartak szavazni, az emiitett módon nem-jönnek számitásba, hanem egyszerűen levonandók ama meggátolt választók közül, a kikről ez be nem bizonyittatik. Ez a javaslatnak a törvényével megegyező álláspontja. Fölmerült az az eszme, hogy azok a meggátolt választók, a kikről kimutatható, hogy a képviselőre, vagy más jelöltre akartak szavazni, a képviselőre, illetőleg a másik jelöltre adott szavazatokhoz hozzászámittassanak, E hozzászámitás azonban az előző bekezdés keretébe be nem illeszthető, mert abban csak leadott szavazatok levonásáról és hozzáadásáról van szó. Ezek közé tehát nem lehet befoglalni a meggátolt választókat, a kiknek szavazatáról, minthogy tényleg nem szavaztak, nem lehet rendelkezni. De egyébként is veszélyes volna az ily rendelkezés, mert ez a meggátolt választókkal szemben utólagos korteskedésre vezetne. Erre a törvény és a javaslat egyező rendelkezése nem szolgáltat alapot; mert ezek szerint az eredmény tekintetében nem lévén számba vehető különbség a kiemelt két eset között, a képviselőre ós a másik jelöltre nézve meglehetősen közömbös, hogy a számitásnak melyik módja alkalmaztatik. A 7. §. harmadik bekezdésének első mondata annak a folyománya, hogy az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 21., 23., 24. és 26. pontjai eseteiben a választói névjegyzékben foglalt összes választók számának alapulvételével határoztatik meg az, hogy a képviselő az illető pontokban körülirt törvónyellenesség elkövetéséig az érvényes szavazatok többségét elnyerte-e. A bíróság e közjogi érvénytelenségi okok bármelyikének vizsgálatánál nem terjeszkedhetik ki arra,