Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

534. szám. 59 vájjon a leadott szavazatok közt vannak-e az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-a és a jelen jav. 3. és 4. §-ai alapján érvényteleníthető szavazatok is, hanem csak azt vizsgálhatja, hogy a választási törvények értelmében érvényes szavazatok-e azok, melyek a képviselőre a kérdéses időpontig leadattak. E szempontból érvénytelenek lévén azok a szavazatok, melyek az 1874 : XXXIII. t.-cz. szerint érvénytelenek, ehhez képest a 7. §. most tárgyalt mondata ezek szemelőtt tartása mellett határozta meg azt, hogy melyek az idézett pontokban emiitett érvényes, illetőleg érvénytelen szavazatok. A 7. §. harmadik bekezdésének második mondata szószerint átvétetett a törvény 5. §-ából. A képviselőház bíráskodásának föntartott esetek. Uj kérvény és az eljárás folytatása iránti kérelem. (8.-10. §§.) I. A 8. §. lényegileg megegyezik a törvény 10. §-ával. A külömbségeket első sorban a hivatkozásnak a jelen javaslatban foglalt érvénytelenség okokra való kiterjesztése idézi elő. E különbségeken kivül a 8. §-nak csak 2. bekezdésében fordulnak elő módosítások. Az egyik módosítás az, hogy e szavak elé: »a választás érvényességét megvizsgálni«, e szavak vétettek fel: »panasz vagy kifogás folytán«. E kiegészítés megfelel a képviselőház házszabályainak, melyek szerint az itt kiemelt két módon lehet megtámadni a választást. A másik módosítás az, hogy a kérvény mellett az ellenkérvóny is felemlittetett, minthogy az ellenkórvény kiterjedhet a törvény 3. §-ának 1. pontjában meghatározott érvénytelenségi ok körébe eső valamely tényre. így például azt hozzák fel a választásvódők, hogy az ellenjelölt, kinek javára a törvényes eredmény megállapítását kérték, a választás idejére érvényes egyik választói névjegyzékbe sem volt bevezetve, a bíróság azonban ennek ellenkezőjét megállapítván, az illető jelölt javára a választás törvényes eredményét is megállapítja, minekfolytán ez képviselő lesz: ez esetben már nem lehet panasz vagy kifogás tárgyává tenni ugyanezt az érvénytelenségi tényt, mert erre már az ellenkór vény kiterjedt, ellenben a törv. 3. §. 1. pontja alá eső minden egyéb érvénytelenségi tény (pld. hogy politikai jogainak gyakorlásától fel volt függesztve stb.) a bíróság ítélete után is panasz vagy kifogás folytán a képviselőház eljárásának tárgyává tehető. II. A 9. §. lényegesen eltér a törvény 11. §-ától. Ennek első bekezdésében egy felesleges, egyszersmind pedig gyakorlatilag nem alkalmazható rendelkezés van. Azt mondja ugyanis e §. első rendelkezése, hogy a képviselőház a választást: »a 3. §-ban felsorolt okokból, kivéve a 3. §. 1. pontjában foglalt okot, eljárás tárgyává nem teheti«. Ennek nincs kellő értelme, mert a törvény, a 3. §. 1. pontjának esetét kivéve, az e §-ban meghatározott valamennyi esetet kivette a képviselőház hatásköréből. Minthogy tehát a képviselőház sohasem juthat abba a helyzetbe, hogy a 3. §. 2.—27. pontjaiban felsorolt valamely okból eljárás tárgyává tegye a választást: ennek külön kimondása nemcsak felesleges, hanem értelemzavaró is. A képviselőház csak a törv. 3. §. 1. pontja esetében járhat el; de ezt is rendszerint megelőzi a bíróság előtt ugyan e §. alapján indított eljárás. A törv. 11. §-ában tehát voltaképen arról van szó, hogy bizonyos esetekben a képviselőház akkor is eljárhat, ha a bíróság előtt indított eljárás megszüntetése folytán véget ért. A logikai rend tehát 8*