Képviselőházi irományok, 1906. XIV. kötet • 531-578. sz.

Irományszámok - 1906-534. Törvényjavaslat az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló 1899:XV. t.-cz. módositásáról és hatályának meghosszabbitásáról

'.' 534. szám. 57 befolyásolja a választás tisztaságát, hanem a választási eljárásnál előforduló valamely szabálytalanság következménye. Az ily érvénytelen szavazatok a törvény 3. §-ának 27. pontja s igy a javaslat 5. §-ának keretébe esnek, és nemcsak a választás megsemmisitésónek okául szolgálhatnak, hanem a választás törvényes eredményének megállapítására is vezethetnek. Ha tehát csupán a választási törvények szerint érvénytelen szavazatokról van szó: ekkor a kérvény az 5. §-ra alapittatik, — ha azonban a kérvény a jav. 4. §. a)—e) pontjain alapul: ez esetben csak másodsorban jönnek figyelembe a választási törvény szerint érvénytelen szavazatok. A kérvényezők ezeket is fölhozhatják a nélkül, hogy ezek tekintetében a 4. §-ban foglalt valamely specziális érvénytelenségi okra vagy az 5. §-ra kellene hivatkozniuk; a biróság pedig az ilyen, már eredetileg érvénytelen, szavazatokat is hozzászámítja azokhoz, melyek az érvényes szavazatokból —- mint a biróság által érvénytelenített — szavazatok. levonandók. 2. A computatiónál első sorban azokról a szavazatokról van szó, a melyek a képviselőre vagy más jelöltre adott szavazatokból, mint a 4. §. alapján érvénytelenített vagy mint eredetileg érvénytelen szavazatok levonandók. Az előbbiek közé 4. §. a)—c) pontjai alapján érvénytelenített szavazatok tartoznak. A d) és e) pontok itt azért mellőztettek, mert e pontokban a szavazásban meggátolt, vagyis olyan választókról van szó, a kik egyáltalában nem szavazhattak. Ezek tehát figyelmen kivül hagyandók akkor, mikor a leadott szavazatok computatiójáról (levonásáról ós hozzáadásáról) van szó. Eredetileg érvénytelen szavazatok a jelen §. szerint azok, a melyek: »az 1874 : XXXIII. t.-cz. szerint érvényteleneké A levonandó szavazatok közt említi a törvény 4. §-a s a javaslat jelen §-a azokat is, melyek: »a szavazási rovatos ivekben nem a valóságnak megfelelően lettek föltüntetve«. Ezek azonban csak viszonylagosan, t. i. arra a jelöltre nézve érvénytelenek, a kinek javára föl vannak jegyezve, ellenben érvényesek a másik jelöltre nézve, a kire az illető választó szavazni akart. E szavazatok tehát a jelen §. további folyamán a hozzáadandó szavazatok közt is fölemlittetnek. 3. A szavazatok hozzáadására vonatkozó rendelkezés a törvény 4. §-ának 3. és 4. bekezdésében kettészakítva fordul elő. A javaslat szövege ezt egyesíti, e mellett pedig részben módosítja. A törvény szerint a képviselőre vagy más jelöltre adott szavazatokhoz hozzáadandók ama választók szavazatai, kiktől »a szavazati jog gyakorlása törvény ellenére lett megtagadva vagv szavazatuk törvény ellenére lett semmisnek vagy érvénytelennek nyilvánítva*. Ez nem felel meg a választási törvénynek és a választás rendjének. Az 1899: XV. t.-cz. 160. §-a szerint ugyanis a visszautasított szavazatokról külön jegyzék vezetendő, a melybe a bármi okból visszautasított szavazatokon kivül a választási törvény 78. §-a szerint semmisnek nyilvánított szavazatok is bejegyzendők ós pedig mindegyik szavazatnál annak kitüntetésével, hogy az illető választó kire adta le szavazatát. A törvény rendelkezése nem födi azt az esetet, midőn a választótól a szavazati jog gyakorlása törvény ellenére lett megtagadva. Ez ugyanis egy jelentőségű azzal, hogy a választó, mielőtt szavazott volna, a küldöttsógi elnök által elutasittatott ós igy a visszautasított szavazatokról vezetett jegyzékbe fel nem vétetett. Ámde az ilyen választóval szemben előbb még bebizonyítandó, hogy kire szavazott volna, ha jogát gyakorolhatja, vagyis az ilyen választó a fennebb már emiitett s a jav. 3. §. a) és 4. §. a), c), d) ós e) pontjai alá eső meggátolt választók közé tartozik, holott a visszautasított szavazatok jegyzékébe vezetett választóról tudva van, hogy kire szavazott és igy törvényellenes visszautasítás esetében minden bizonyítás nélKépvh. iromány. 1906—1911. XIV. kötet. 8